URUNK MEGKERESZTELKEDÉSÉNEK ÜNNEPE

P. HOVÁN ÁGOSTON FERENCES SZERZETES HOMÍLIÁJA

Nyilvános tevékenységének megkezdése előtt Jézus a Jordán folyóhoz ment, Keresztelő Jánoshoz, aki megkeresztelte őt. Jézus keresztelkedése epifánia, istenségének jele: keresztelkedésével igent mond az Atya akaratára. Megkezdi földi küldetését, hogy megmutassa Isten szerető jóságát. Az ünnep görög neve teofánia, vagyis Isten megjelenése: az Atya szózata hallatszott az égből, s a Szentlélek galamb képében szállt alá a megnyílt egekből.

Mit üzen számunkra Jézus megkeresztelkedése? Hogyan követhetjük Őt? Mit jelent a mi megkeresztelésünk?

Az egyházi évben Jézus megkeresztelkedésének mai ünnepe lezárja a karácsonyi ünnepkört és megnyitja az évközi időszakot.

A karácsonyi időszakban tanúi lehettünk, hogy az angyalok híradása nyomán a pásztorok, majd később a napkeleti bölcsek hogyan hódoltak Jézus istensége előtt. A mai ünnep megkoronázza ezeket a tanúságtételeket, hiszen a Szentlélek száll le a Jordán folyó vizéből kiemelkedő Jézusra, és a mennyei Atyának a tanúskodó szava hallatszik az égből.

Ma arra emlékezünk, hogy Jézus kilépett abból az ismeretlenségből, amelyben kb. 30 évig élt, és megkezdte nyilvános működését.

De miért kellett Jézusnak megkeresztelkednie? A Keresztelő Jánoshoz érkező emberek bűnbánatuk jeleként keresztelkedtek meg. Jézus viszont teljesen bűntelen volt.

Amikor Jézus megmerült a Jordán folyóban, sorsközösséget vállalt velünk. Abban a vízben merült meg, amely képletesen szólva az előtte megkeresztelt emberek bűneitől volt szennyes. Ezzel Jézus magára vette bűneinket. Mert Jézus azt a küldetést kapta az Atyától, hogy megszabadítson minket bűneink bilincsétől. A küldetését vállaló Jézusnak szólt az Atya vallomása: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned kedvem telik!”

Jézusnak az a tette, hogy beállt a bűnösök sorába, kifejezi, hogy a bűn sem tud elszakítani minket Isten szeretetétől, ha készek vagyunk a bűnbánatra. Nem szabad letagadni a bűnt, hanem meg kell vallani, és nem szabad megmaradni benne. Viszont egyedül Jézus Krisztus tud megszabadítani bűneinktől. Ez történt a mi megkeresztelkedésünk alkalmával. A keresztségünk által lélekben újjászülettünk és a mennyei Atya kedves gyermekei lettünk.

A keresztség szentségének azonban a bűn eltörlése mellett van egy másik, szintén nagyon fontos tartalma is. A keresztséggel Isten gyermekeiként elkötelezzük magunkat az Atya iránti szeretetre, az ő akaratának a teljesítésére.

Engednünk kell, hogy az irgalmas Isten szeretete megmentsen minket! Aztán a Szentlélekből újjászületve és magunkban Jézust hordozva nekünk is úgy kell járnunk a világban, mindenütt jót cselekedve, hogy a megtört nádszálat nem törjük össze, a pislákoló mécsbelet nem oltjuk ki, és el nem lankadva, kedvünket el nem veszítve szelíden és állhatatosan képviseljük az igazságot. Semmi sem képes nagyobb rabságban tartani az embert, mint a hazugság. Ha Jézust követve az Ő tanítása szerint élünk, akkor Jézus él bennünk, és rólunk is elmondhatja a mennyei Atya, hogy: te vagy az én szeretett gyermekem, benned kedvem telik!

De akkor is elhangzik fölöttünk a mennyei Atyának ez a mondata, ha úgy is követjük a Szentlélek szavát, hogy beállunk a gyóntatószék előtt a bűnbánók sorába, és engedjük, hogy Jézus elvegye bűneinket!

***
A festmény központi alakja Krisztus, aki nyugodt testhelyzetben várja, hogy János ráhintse a bűnbánat jelét. János mozdulata ezzel ellentétben dinamikát sugároz, és mély alázattal önti a keresztvizet Jézus fejére. A háttérben messze elnyúló völgy jelenik meg. Krisztus alakjának aprólékos kidolgozása Verrocchio fejlett anatómiai tudását, pontos megfigyelőkészségét és finom fényárnyék-technikáját tükrözi. Krisztus ruháit bal oldalon térdelő angyal tartja a kezében. Az alakok ruháinak színszimbolikája is sokatmondó. János öltözetén a rózsaszín és a kék dominál, ahogyan Jézus levetett ruháin is. A rózsaszín az öröm színe, míg a kék Isten jelenlétének szimbóluma. A középpontban megjelenített Krisztus-alak kendője azonban más utalásokat rejt, ugyanis vörös és fekete színekből áll. A fekete a halál színe, így mintegy előrevetíti szenvedését. A vörös ezzel ellentétben a szeretet, a feltámadás, ugyanakkor a vér és a szenvedés színe is. Összesítve tehát Verrocchio munkája, bár Jézus megkeresztelkedését jeleníti meg, előremutat halálára és feltámadására is.



Forrás: pestiferences.ferences.eu, romkat.ro