MAGASRANGÚ KIRGIZ DELEGÁCIÓ LAKITELEKEN, A VÁMBÉRY KOLLÉGIUMBAN

A kultúra, mint a nemzet aranytartaléka

2024. december 6-8. között zajlott a Vámbéry Kollégium újabb alkalma a lakiteleki Hungarikum Ligetben. Ezúttal az érdeklődők a kirgizek kultúrájába és nemzeti kincsükbe, a Manas-eposzba kaphattak betekintést. A rendezvényen – melyen felszólalt türk államokat tömörítő kulturális szervezet, a TÜRKSOY főtitkára, Sultan Raev - Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke köszöntőjében vázolta a szobornak helyet adó, Rokon tudatú népek panteonjának koncepcióját.

Az első nap négy kirgiz egyetemi hallgató mutatta be az ország kultúráját, természeti kincseit és hagyományait. Az általános országismereti jellemzők mellett a magyar nyelvvel rokonítható kifejezéseket, valamint az ország történetének rövid áttekintését is adták. Ennek apropóját adta az a tény, is, hogy 2024-ben ünnepli az ország a szovjet birodalom részeként megkapott – részleges – autonómiának, Karakirgizisztán létrejöttének századik évfordulóját. Bemutatásra kerültek a kirgiz nemzet büszkeségei, az olimpián kiemelkedő teljesítményt elért sportolók, a hagyományos kirgiz játékok, valamint szóba kerültek a Nomád Világjátékok is, ahol a magyar csapat kiemelkedő teljesítményt elérve, legutóbb nyolc éremmel (köztük egy arannyal) zárta a tornát. A sportok mellett hagyományos szokások is előkerültek, így megismerhették a Chon Toi, azaz a kirgiz esküvő lefolyását is. Az előadó kirgiz hallgatók a szóbeli előadást kisfilmekkel is színesítették, és megismerhették a fiatalok előadásában a népcsoport zenekultúráját, valamint az esküvőkön táncolt Kara Zhorgo táncot. Utóbbit hagyományos népviseletben adták elő, ezzel szó szerint megszínesítve az estét.

December 7-én a kirgiz nép eredetmítosza, a Manas-eposz került a középpontba. Először Abdyldazhan Akmataliev emelkedett szólásra, aki kirgiz nyelvű előadásában az eposz leghíresebb előadója, Szajakbaj Karalajev munkásságát és az eposz hagyományozódásának történetét mutatta be.

A következő előadó, Gulnara Kasmambetova az eposzmondás misztikus oldalára mutatott rá. Meglátása szerint a Manas-mondó nem csak elmondja a hős életét, hanem meg is jeleníti azt hallgatóságának. Mivel a Manas sorai eltérő helyzetben többféle módon értelmezhetők, így állandóan szívben és fejben kell tartania a szöveget a Manaschinak. Ezzel együtt tudományos kutatásnak is alávetették a Manast, ugyanis saját kora enciklopédiájának tekinthető a mű. Gazdag néprajzi, kulturális, asztrológiai utalásai egyszerű nyelvezettel írnak le igazságokat a természettudományok köréből, vagy éppen a kirgiz nép életéből. Általános érvénye miatt az eposz az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára is felkerült.

A két előadást követően a megemlékezés Karalajev szobránál folytatódott. Itt Lezsák Sándor köszöntőjében vázolta a szobornak helyet adó, Rokon tudatú népek panteonjának koncepcióját, valamint meghallgathatták egy Guinness-rekorder Manas-mondó előadásában az eposz néhány sorát. Ezt követően az emlékező tömeg virágokkal és főhajtással adott tiszteletet a 130 éve született nagy kirgiz énekmondó előtt; majd az emlékező beszédekkel a Kölcsey Házban folytatódott a rendezvény. Ezen felszólalt a türk államokat tömörítő kulturális szervezet, a TÜRKSOY főtitkára, Sultan Raev, és Kirgizisztán kultúráért is felelős miniszterhelyettese, Gulbara Abdykalykova, aki kiemelte a Manas-kutatástörténetben kitörölhetetlen nyomokat szerző magyar utazó, Almásy György munkásságát, valamint kifejtette a beszámoló címének választott gondolatot, miszerint a művészet, a kultúra valóban egy nemzet aranytartaléka. A beszédeket követően az ajándékozás következett, melynek során a kirgiz delegáció tagjai keretezett formában átvehették a Karalajev-szoborról készített fényképet.

A december 7-ei nap zárásaként egy jó hangulatú, kirgiz útról szóló élménybeszámolóval tarkított doromb-előadást hallhattak Szilágyi Áron, a kecskeméti Leskowsky Hangszergyűjtemény vezetőjétől

A kollégium zárónapja a Ligetszépe Gyógyászat előtt a Semmelweis Kollégiumot végzett hallgatók kopjafájának avatásával kezdődött. A Kölcsey Házban tartott előadások sorát Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa nyitotta, aki a rákkezelés új útjait, az ennek érdekében végigvitt orvosi innovációkat, mint például a Da Vinci robotsebészeti eljárást mutatta be; emellett szólt az Intézet – vélhetően pár éven belül megkezdődő – nagyszabású fejlesztési terveiről is. Őt követte Bogos Krisztina, aki az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatójaként az intézmény küldetéséről, valamint a jelentősebb légzőszervi megbetegedésekről (COPD; asztma; tüdőrák), azok elterjedését és rizikófaktorait bemutatva a hallgatóságnak.

A hétvége utolsó előadója, Maris Zsolt, biskeki magyar diplomata, aki Kirgizisztán külpolitikai, gazdasági helyzetét vázolta a kollégium szűkebb hallgatóságának.

AZ ESEMÉNYRŐL KÉSZÜLT ÖSSZEFOGLALÓ VIDEÓT IDE KATTINTVA MEGTEKINTHETIK.

Fotó forrása: Lezsák Sándor közösségi oldala

Forrás: osszetartozasnepfoiskola.hu, nepfolakitelek.hu
(2024.12.27.)