ROMÁN ATROCITÁSOK 1918-1919 TELÉN

MÚLTIDÉZŐ

Ort Márton mezőkecsedi jegyzőt a románok meggyilkolták. Jegyzőtársa, Pál Mátyás elbeszélése szerint előbb kezét, lábát levágták, szemeit kiszúrták s azután lelőtték. Lőrincz István kápolnáskisfalusi illetőségű, volt 82. gyalogezredbeli szakaszvezetőt Nagyszebenben a románok minisztériumánál – mivel a román uralomra a hőségeskü letevését megtagadta – bikacsekkel végigverték. Mivel itt többen a hűségeskü letevését megtagadták, Bécsi Albertnek jobb karját, Ráduly István oldalát oldalfegyverrel felhasítva, sebeiket bepaprikázták. Az ütlegelés folytán többen ott meghaltak; köztük Horváth Dénes betlenfalvi, Nagy Albert fenyétki, Nagy András fenyétki, Lázár István ülkei, Titódi András zetelaki, Csiki György kápolnáskisfalusi és Lévai István kápolnáskifalusi lakos.

1. A Kolozs megyei nemzeti tanács 1918. XI. 22-én jelenti:
„Ort Márton mezőkecsedi jegyzőt a románok meggyilkolták. Jegyzőtársa, Pál Mátyás elbeszélése szerint előbb kezét, lábát levágták, szemeit kiszúrták s azután lelőtték.
Szövérden Sándor főhadnagyot ok nélkül lelőtték.
Mezőszengyelen Betegh Sándor földbirtokost és gazdasszonyát ok nélkül meggyilkolták.” (Hadt. Levéltár különleges iratok 18. sz.)

2. A honvédelmi minisztérium 1918. december 16-i helyzetjelentéséből:
„A tövisi (Mikále falu) Maros hídnál Várady főhadnagyot a románok 1918. XII. 15-én ok nélkül agyonlőtték.”

3. 83998/8–1919. Honv. Miniszt.:
„1918. XII. 25-én Székelyudvarhelyen a férfiakat hirtelen Nagyszebenbe szállították; aki ellenszegült, azt leszúrták. Lőrincz István kápolnáskisfalusi illetőségű, volt 82. gyalogezredbeli szakaszvezetőt Nagyszebenben a románok minisztériumánál – mivel a román uralomra a hőségeskü letevését megtagadta – bikacsekkel végigverték. Mivel itt többen a hűségeskü letevését megtagadták, Bécsi Albertnek jobb karját, Ráduly István oldalát oldalfegyverrel felhasítva, sebeiket bepaprikázták. Az ütlegelés folytán többen ott meghaltak; köztük Horváth Dénes betlenfalvi, Nagy Albert fenyétki, Nagy András fenyétki, Lázár István ülkei, Titódi András zetelaki, Csiki György kápolnáskisfalusi és Lévai István kápolnáskifalusi lakos.+ (Jegyzőkönyveket lásd 82998/8–1919. H. M.)

4. 30213/8–1919. H. M.:
„1918. január 26-án Ilytő vasúti állomás személyzetét letartóztatták és az Ilytő vasúti állomás mellett fekvő 61. sz. őrházban szolgálatot tevő pályaőrt a reguláris román katonaság minden különösebb ok nélkül lelőtte.” (Jelentve a fegyverszüneti bizottság által a francia missziónak 1888. szám alatt.)

5. H. M. 2169/eln. 5. 1919.: A 32. gy.-ezred 1919. január 22-én jelenti:
„Zilahról túszként elhurcolták Csiky Ferenc főhadnagyot, a nemzetőrség parancsnokát, Balzsy György városi mérnököt, Tarcsay Gyula főszolgabírót, Solymossy Gyula polgármestert, Török István alispánt. Ezek lakását teljesen feldúlták, kirabolták. Bútoraikat az utcára dobálták.”
„Főbe lőtték Plóz Gyula tanítót, Horváth Jánost és Krausz Demetert.”
„Zilahon 4 csendőrt, mert fegyvereiket elküldötték, botbüntetéssel akarták fenyíteni, melynek addig kellett volna tartani, míg az illetők belehalnak. A csendőrök az őrszemet 9000 koronával megvesztegették és megszöktek. A büntetéseket Illés Juon román százados hajtatja végre.”
„Zilah megszállása után 24 órai szabad rablást engedélyeztek.”
„Dr. Pap Zsiga Szilágycsehen a botozásba belehalt.”

6. A H. M. 5. osztályának 1919. évi február hó 19-én kiadott összefoglaló jelentése szerint:
„A nagyhalmágyi harcokban sebesülten fogságba jutott Ernszt hadnagyot a románok felkoncolták.”

7. Az aradi vonatparancsnokság 1919. február hó 22-én jelenti (5108/11. oszt. 1919. H. M.):
„Körösbánya és Brád állomások személyzetét a románok elhurcolták, Miszlay gyakornokot főbe lőtték.”

8. H. M. 1919. II. 28-án kelt 4684/eln. 5. A kolozsvári kat. Parancsnokság jelentése szerint:
„Torda-Aranyos megye volt főispánját, gróf Bethlen Sándort és Torda város volt főkapitányát, Molnár Bélát a román megszálló csapatok parancsnoka megvesszőzéssel büntette, mert záróra – 11 óra – után 15 perccel még az utcán tartózkodtak.”
„Varga Mártont, a Korona szálló tulajdonosát 25 botütésre ítélték és kirabolták, mert egy román katona állítása szerint ételért sokat számított!”
„Pártos Adolfot, az Emke kávéház tulajdonosát is 25 botütéssel büntették, mert nem tudott török-kávét felszolgálni.”
„Bozsoki István vendéglőst szintén 25 botütésre ítélték, mert sok bort adott el. A beteges és szívbajos ember az 5-ik botütés után eszméletlenül terült el.”
„Fenyő Rózsi vendéglőst is megvesszőzték, mert rossz nyilatkozatot tett a románokról.”
„Talos Ignác levélhordót is megbotozták, mert nem beszélt románul. Nevezett jelenleg Budapesten van, fájdalmai oly nagyok, hogy csak két széken tud ülni.” – (Lásd H. M. 1919. II. 28-án kelt 4684/eln. 5. számot.)

9. 5387/8–1919. H. M. sz. Másolat. Erdélyi magyar katonai kerületi parság Debrecen. H. csoport. 70. szám. Hit. 1919. A románok által elkövetett sérelmek Zilahon. Magyar hadügyminisztérium 5. osztály, Budapest. – Budapest, 1919. évi február hó 28.
„Kemecsei Gyula városi irodatiszt, Mészáros János és Kiss György városi rendőrök, Kiss Lajos kisegítő rendőr és Kállai József kereskedő zilahi lakosok, akik Debrecenbe menekültek, a következőket adták elő a román királyságbeli katonák és az erdélyi román lakosok által Zilahon elkövetett sérelmekről:
A román katonaság mindjárt a 15-én megtörtént bejövetel után a legkegyetlenebb módon járt el a magyar lakossággal. Még az nap délután általános rablást rendeztek a katonák az ott lévő román csőcseléknéppel a városban. Általában minden magyar embert, aki az ő határtalan követelődzéseiknek (élelmiszer-, pénz-, lakáskiszolgáltatás) nem tudtak eleget tenni, megbotoztak, puskatussal ütlegeltek vagy a házból az utcára kikergettek, házaikat kifosztották és romboltak. A magyar tisztviselőket letartóztatták és részben el is hurcolták Zsibóra, ahol a fogházba vetették őket, megakadályozván, hogy a zsibói magyar lakosság őket élelemmel és ruhával ellássa. Ilyen bántódás esett a következő egyéneken:
Brand szolgabíró, Zombori végrehajtó, Biró rendőr alkapitány, Dul Jenő városi főjegyző, Balogh Győző nyugalmazott törvényszéki bíró, Szinetári József vendéglős, Matenyi János kereskedő és több más. Taprai főszolgabíró lakását, amelyben csak felesége volt jelen, kifosztották és feleségét megverték.

Február 16-án a szomszéd falvakból szekerekkel jöttek be az ottani román lakosok és a román katonaság védelme alatt rendszersen kirabolták a város összes borpincéit s a bort elhurcolták ki a falvakba. Ezen idő alatt az ottani román katonai állomásparancsnok megtiltotta a lakosságnak a város elhagyását. (Ennek célja, hogy akadálytalanul garázdálkodhassanak a borpincékben.) A borrablás szervezői a meszesszentgyörgyi és a kásapataki román papok voltak, akiknek több kocsiját látták borral megrakva a román királyságbeli katona őrizete alatt elvonulni. A román tisztek állandóan rablott bort ittak, duhajkodtak és a katonák által a város utcáin lányokat fogattak össze, akiket azután megbecstelenítettek.
Mialatt a rablás nagyjában folyt, Biró József kerékgyártó, Plösz igazgató és két vasúti őr kimentek a hegyre borpincéjükbe, hogy megakadályozzák a rablást. Román katonák behatoltak a pincébe, Plöszt és a két vasúti őrt megölték. Biró nagynehezen ki tudott szabadulni.
A román intelligencia gyalázatos módon viselkedett a magyarokkal. Dr. Ghetié János ügyvéd, akihez magyarok panaszra mentek, azzal utasította vissza, hogy: Fogat fogért, szemet szemért.
A volt osztrák-magyar hadseregbeli román tisztek és a legénység sokkal kegyetlenebben bántak el a magyarokkal, mint maguk a román királyságbeli katonák.
Zilah környékén felváltva román 16. és 15. ezredbeli katonákat láttak.
Felvette Debrecenben, 1919. évi február hó 28-án Markóczy János s. k. szds. Ujhelyi őrnagy s. k. – Jelentés hitelességéért: Markóczy János szds. s. k.”

Forrás: 
Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme