KERÜLJÜK EL AZ ADÓSSÁGCSAPDÁKAT

Lezsák Sándor: Kossuth Lajos hazánk első pénzügyminisztere volt, ezért neveztem el Kossuth Kollégiumnak azt a népfőiskolai formát, azt a közösségi kutatómunkát, amelynek keretében a pénzgazdálkodás helyzetét vizsgáltuk.

A magyar társadalom pénzügyi tudatosságát mérte fel a harmadik alkalommal megrendezett Kossuth Kollégium 2024 őszén, és idén márciusban jelent meg a kutatóprogramot összegző tanulmánykötet, amelyet Domokos László az Állami Számvevőszék korábbi elnöke és Hágen Ádám, a Kollégium technikai szervezője állított össze.
 
Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának alelnöke a kötet előszavában leszögezi, hogy a „Kossuth Kollégiumban a népfőiskolai falukutató hagyományokat megújítva, a Duna-Tisza közi falvakban, városokban, tanyákon, kérdőívek segítségével kérdezünk rá az euróval, a bankszámlákkal, a bankkártyákkal kapcsolatos ismeretekre, takarékossági szokásokra, valamint számos különféle adósságok csapdájában vergődő, szívszorító sorokat ismertünk meg. Kossuth Lajos hazánk első pénzügyminisztere volt, ezért neveztem el Kossuth Kollégiumnak ezt a népfőiskolai formát, közösségi kutatómunkát, amelynek keretében a pénzgazdálkodás helyzetét vizsgáltuk.” Lezsák Sándornak a Valóság jegyesei c. írásából kiderül, hogy a Kárpát-medencéből toborzott közel száz egyetemista, főiskolás, Domokos László, az Állami Számvevőszék korábbi elnökének irányításával, egy hétig járta a terepet. A terepmunka során 1357 kérdőívet gyűjtöttek be a diákok. Ez a tanulmánykötet is népfőiskolai sikerélmény számomra, mert újra sikerült a valóságból élményt gyűjteni.”
 
Hágen Ádám, a kutatás technikai szervezője arra mutat rá, hogy a Lakiteleki Népfőiskola által szervezett Kossuth Kollégium nem csupán hazánk gazdasági helyzetének feltérképezésére irányul, hanem fontos társadalomtudományi célokat is szolgál. Sőt a programban résztvevő diákok az adatgyűjtés mellett közvetlenül találkozhattak társadalmunk sokszínű valóságával. A kutatómunkát tavaly október 13. és 20. közt végezték Bács-Kiskun, Csongrád és Pest vármegyei településeken. Huszonkettő kutatócsoport 19 településen végzett felmérést.
 
Domokos László, a Miskolci Egyetem címzetes egyetemi tanára leírása szerint a megkérdezettek közül azok, akik válaszoltak az 59 kérdésre – ami kb. 30 percet vett igénybe – kaptak a Pénzügyi Tudatosság c. zsebkönyvből, ami segítséget nyújt ahhoz, hogy a pénzügyekkel kapcsolatban még tudatosabb döntéseket hozzanak a jövőben. Azt ajánlják többek közt, hogy készítsünk költségvetést, így könnyebben látjuk, mire költünk és mennyit tudunk félretenni. Továbbá, kerüljük a felesleges kiadásokat, keressünk olcsóbb alternatívákat, s ha lehet, tegyünk félre a következő hónapra. Még egy félretett ezres is számít. Lényeges szerintük az is, hogy megkülönböztessük a szükséges és a kívánt dolgokat.
 
A könyvben a különböző élménybeszámolókat olvasva valóban színes képet kapunk. Megtudjuk, hogy a háztartás sokszor nem egyenlő a családdal, mert bár egy egyetemista a szülői házba van bejelentve, de életvitel szerűen kollégiumban él. A huszonéves fiatal felnőtt de jure a szülői házban lakik, de mivel városban dolgozik, így de facto albérletben. Általánosságban elmondható, hogy a fiatalok megbeszélik egymással, hogy mire költsenek, míg az idős pároknál az asszony kezeli a házi kasszát.
 
Úgy tűnik, és az eredmények arra világítanak rá, hogy érdemes javítani az egyének gazdasági és pénzügyi tájékoztatásán, hogy jobban tudjanak az erőforrásaikkal bánni.
Az erőforrás nem egyenlő a készpénzzel.


A számlapénz például a pénz azon megjelenési formája, amikor fizikailag nem tapintható az érem, vagy a bankjegy, hanem gyakorlatilag csak számlákon nyilvántartott adatot látunk. A számlákat erre szakosodott intézmények (pl. kereskedelmi bankok) nyitják, majd vezetik az ezt igénylő gazdasági szereplők számára. A kereskedelmi bankok ma már elektronikusan, számítógépek segítségével tartják nyilván a számlákon lévő pénzt, illetve a számlán bonyolódó műveleteket (pl. készpénzfelvételt vagy egyéb műveleteket).
Készpénz a pénz egyik megjelenési formája, amikor bankjegy és érme formájában van jelen a gazdaságban.
Elszámolási egység funkciójában a pénz kifejezi az áruk értékét, összemérhetővé, összehasonlíthatóvá teszi a különböző árukat, elősegítve ezzel a gazdasági kalkulációt.
 
A szervezők és a szakértők szerint a pénzügyi tudatossággal nagyon fontos foglalkozni már a középiskolákban is. Arra is felhívják a figyelmet, hogy óriási kockázat a személyi kölcsönök állományának drasztikus növekedése, ami adósságcsapdába sodorja a lakosságot.
 
A kutatás résztvevői a kötetben arról vallanak, hogy a Kossuth Kollégium keretében szerzett élmények és tapasztalatok egyaránt erősítették a szakmai és személyes fejlődésüket. Most már jobban megértik a magyar társadalom működését és a falusi közösségek kihívásait. Ez az, amit tankönyvből oktatni nem lehet, ez egy közvetett nevelés, melyre csak egy népfőiskola képes.


Domokos László – Hágen Ádám (szerk.): Kossuth Kollégium, Antológia Kiadó, Lakitelek, 2025
 
m.a.
(2025.04.24.)