MAGYAR EMLÉK

1930. július 26-án született a Teremtő kegyeltje, Szervátiusz Tibor

Az összmagyarság lírai lelkű szobrászának, Erdély, közelebbről kincses Kolozsvár szülöttének gazdag életműve, annak minden darabja fába, sziklakőbe, vasba, márványba írt ballada. Szerencsés vagyok, mert nemcsak személyesen ismerhettem, hanem ott lehettem egyik monumentális műve, a Magyar Oltár felállításának avató ünnepségén, Kőbányán, 1996-ban.

Akkor már két éve az SZDSZ ült Horn Gyula nyakán.
 
A magyar társadalom túlnyomó többségének a keserű alapélményét a ’94-es választás visszaigazolta: itt nem történt rendszerváltozás.
 
Az Ébresztő magyarság! szerzője, Csurka István, nem kívánatos személynek számított, úgy a megalkuvók, mint az eredendő ellenség, az eszdéeszesek és persze a bolsik szemében is. György István tanár, Kőbánya fideszes polgármestere fittyet hányt a gyűlölködőkre és fanyalgókra, Szervátiusz hármas- oltár kompozíciójának avatására meghívta a MIÉP elnökét, s a díszvendégek közé ültetett bennünket. Volt ott egyvalaki, aki nem tudta, hogyan viszonyuljon Csurkához, nem értette a helyzetet. Feszengett, közben undok is volt. Fidesz rendezvény meghívottja Csurka? Ezért, megköszönve a meghívást, angolosan akartunk távozni.
 
Azonban a vendéglátó, a karakán, kedves magyar ember, a kőbányai polgármester, György István, karolva kísért bennünket az ünnepséget követő fogadásra. A Honfoglalás 1100. évfordulója évében jártunk.
Emlékszem, Csurka István éppen Szolzsenyicin életművével foglalkozott behatóbban.
A kiemelkedő orosz író Hogyan mentsük meg Oroszországot című,1990-ben megjelent könyvéből idézett:
 
„Egy társadalom erejének meghatározója mindenekelőtt a lelki élet színvonala és csak másodsorban az iparé. A piacgazdaság, sőt még az általános jólét sem lehet önmagában az emberi lét koronája. Ha egy nemzet lelki erői elapadnak, nincs az a tökéletes társadalmi berendezkedés, nincs az az ipari fejlettség, amely megmentené a pusztulástól.”
A lelki erőnek s a lelki élet színvonalának szép példája volt György István gesztusa, az odafigyelés a másik magyarra.
 
Szervátiusz Tibor születésének 95. évfordulója ezt a szép emlékemet élesztette föl.
 
Papolczy Gizella