„Ha egy párt meghajol az erőszak előtt, abból soha nem egyenesedik ki”

Megjelent az Értékek mentén – a magyar kereszténydemokrata gondolatiság válogatott dokumentumai című kötet a RETÖRKI gondozásában.

A címbeli mondat Varga László 1989-es írásából való. A hosszú értekezés fő mondanivalója, hogy a politikát a kereszténység emeli, sőt a kereszténység építi a politikai közeget. Az esszében a szerző felvillantja azt a történetet, mikor a ’40-es évek végén arról volt szó, hogy csatlakozzanak-e a Rákosiék által vezetett koalícióhoz. Akkor erkölcsi hullák lennénk – érveltek. A Mindszenty elleni eljárásban a Demokrata Néppárt az igazság mellett állt ki, és „mindenki egyetértett abban, hogyha egy párt meghajol az erőszak előtt, abból soha nem egyenesedik ki.”
***
Idén május 6-án, a Párbeszéd Házában, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár (RETÖRKI) szervezésében, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Barankovics István Alapítvány támogatásával rendezték meg A kereszténydemokrata szellemiség a 20. században című tudományos konferenciát. A rendezvény végén egy kerekasztalbeszélgetés közben szó esett arról, hogy nyáron megjelenik egy olyan dokumentumkötet, amely a magyar kereszténydemokrácia eszmeiségére világít rá. Örömmel számolunk be arról, hogy már megjelent és kapható a Strausz Péter, Bagi György és Kovács Balázs által szerkesztett Értékek mentén című kötet, mely a magyar kereszténydemokrata gondolatiság válogatott dokumentumait tartalmazza.
 
A szerkesztők főleg a rendszerváltás idejére koncentráltak munkájuk során, így a könyvben található 27 forrás közül 23 1989. és az 1990-es országgyűlési választások között datálódtak. Egy közülük az emigráció éveire koncentrál, kettő a hazai újjáalakulás idején, egy pedig a KDNP ifjúsági szervezetének létrehozásakor született. A szerkesztőknek nem céljuk a megalakulás folyamatát bemutatni, és szigorúan vett politikai kérdések is csak érintőlegesen jelennek meg a könyvben. A levéltári kutatások 2023-ban kezdődtek el, és tavaly már a források válogatásával és szerkesztésével foglalkoztak a történészek, levéltárosok, hogy idén megjelenhessen a RETÖRKI Források sorozaton belül a fent említett kötet. A dokumentumokból kiderül, hogy a szerkesztőket főleg az izgatta, hogy a ’89-ben újjáéledő magyar kereszténydemokrácia milyen elvi, illetve eszmei alapokra helyezkedett. És, hogy ezeknek az alapoknak a gyökerei elérnek-e a ’40-es évek második feléig.
 
A kötetben található dokumentumok között található vitairat, esszé, tanulmány, pártprogram, és minden egyes forrás elé egy rövid írást illesztettek a szerkesztők, így segítik az olvasót abban, hogy megismerjék az adott irat keletkezésének körülményeit. Így az 1989-ben megjelent, sokszorosított Világnézetünk alapja a kereszténység paragrafusokba szedett dokumentumról megtudjuk, hogy az írás 1947 és 1950 között született, és szerzője Esztergár Pál ebben dolgozta ki a kereszténydemokrata/keresztényszocialista állameszme alapjait. Az utóbbiba tartozik a kötelező általános népbiztosítás, és, hogy biztosítani kell minden dolgozónak az üdüléshez való jogot és lehetőséget. Ahogy az is, hogy a „testi és lelki fertőzés megakadályozására megfelelő lakásokat kell a családoknak biztosítani.”
 
Azt tudjuk, hogy semmi sincs előzmény nélkül, ezért lényeges Kovács Balázs és Strausz Péter tanulmánya, mely a rendszerváltáskori magyar kereszténydemokrata eszmeiséget és annak előzményeit mutatja be. A 20. századi magyar kereszténydemokrata eszmeiség egyszerre kapcsolódik más országok hasonló mozgalmainak szellemiségéhez, de az elmúlt évszázad tragédiái miatt csakis rá jellemző vonásokat is mutat. A hazai keresztényszociális mozgalom létrejöttét a XIII. Leó pápa által meghirdetett gondolatok váltották ki. A magyar mozgalom vezetői a munkavállalók körében az intézményesített önsegélyezést sürgették, míg az államot figyelmeztette társadalmi, szociális jóléti kötelezettségeire. Magyarországon egyre több fiatal csatlakozott a rendi önkormányzatiságot is követelő Szociális Népmozgalomhoz. A szerzők kiemelik, hogy ezek a fiatalok nem politikai változást, hanem társadalmi reformot akartak. 1945 után pedig a Keresztény Demokrata Néppárt (későbbi nevén Demokrata Néppárt) világnézeti jellegét a ’47-es győri zászlóbontás alkalmából nyilvánították ki. A programban megjelent az önálló, demokratikus elvek szerinti jog-és döntéshozási struktúra. A párt a két világháború közötti keresztény kurzust elítélte, de a határon túli magyarság esetében nem csak az emberi, hanem a nemzetiségi jogok képviseletét is hangsúlyozták. Programjuk széles társadalmi bázist szólított meg, és ezért is történt, hogy az 1947-es országgyűlési választásokon a Demokrata Néppárt 17.2 százalékot ért el, amivel Rákosi pártja mögött a második, és egyben a legnagyobb ellenzéki párt lett. A kommunisták a pártot ellehetetlenítették, először Varga László hagyta el az országot, majd Barankovics István, és a Mézes Miklós vezette klikk. Akik itthon maradtak, csendben voltak, és arra törekedtek, hogy átmenthessék magukat. Az emigráció kereszténydemokrata tagjai pedig jellemzően egy már létező szervezethez, például a Magyar Nemzeti Bizottmányhoz csatlakoztak. Itthon a kereszténydemokrácia, mint fogalom, főleg 1956 után lett politikai kárhozatra ítélve. Ahogy javult a Szentszék és a hatalom kapcsolata, úgy lehetett szigorúan történészi, egyháztörténészi körökben az arra kijelölt személyeknek írniuk a kereszténydemokráciáról, főleg arról, hogy mennyire „hasonlít a szocializmushoz.” Közben az amerikai emigráció legtevékenyebb formálója Varga László ügyvéd lett. Bár hagyatéka nem teljes, de kijelenthető, hogy hatalmas szervezőképességével, ünnepek megtartásával, közösségi élet formálásával a kereszténydemokrata emigráció meghatározott alakja volt. Tizennégy évvel 1956 után Manhattan közelében lévő iskolakomplexumban elmondott március 15-ei beszédében szintetizálta a magyar történelem szabadságharcait, függetlenségi küzdelmeit Budai Nagy Antal parasztjaitól a pesti srácokig. Kimondta, hogy míg Magyarország nem lesz szabad és független, nem lehetnek elégedettek. Amikor 1989-ben létrejött a KDNP, azt az emigráció tagjai lelkesen üdvözölték, egyben kimondták, hogy nem akarnak beavatkozni a belföldi kampányba. A rendszerváltáskor a hazai kereszténydemokrata politikai gondolkodás pedig a keresztény szemléletet társadalmi és nem vallási alapvetésnek tekintette. Szerintük a vallás nem kizárólag hitbeli megjelenési forma, hanem olyan erkölcsi megjelenési módozat, mely a Szentírásból fakad. A program a szellemi örökségekből kiindulva akart választ adni a ’90-es évekbeli Magyarország társadalmi és gazdasági kihívásaira.
 
A kötet forrásaiból kiviláglik, hogy 80 éve a cél változatlan: A keresztény eszmeiségű, demokrata pártok feladata, hogy az egyház társadalmi tanítását igyekezzenek a gyakorlatban is megvalósítani.
 
Strausz Péter - Bagi György - Kovács Balázs (szerk.)[szerk.]: Értékek mentén ' összes példány
Kiadó:            RETÖRKI
Kiadás éve:   2025
Oldalszám:   260 oldal
Megrendelhető ITT.

 
m.a.
(2025.08.25.)