Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13


A TERV HALOTT

UKRAJNA UNIÓS CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN MAGYARORSZÁGOT MÉG MEGKERÜLTÉK VOLNA, HOLLANDIÁT MÁR NEM MERIK


A „Jevropejszka Pravda” ukrán lap elemzése szerint Brüsszel feleslegesen várja a fordulatot Magyarországon, ezért az Európai Unióban új terv körvonalazódik Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak felgyorsítására.

Az ukránokat szorítja az idő, mivel kevesebb mint két hónap van hátra az európai intézmények karácsonyi szünetéig; ez az utolsó határidő, amíg a soros elnökséget betöltő Dánia érdemi döntéseket „préselhet át” Ukrajna ügyében. Az utána következő Ciprus már jelezte, hogy nem Ukrajna lesz a soros elnöksége középpontjában, ami üdítő változás, de ez csak jobban megrémíti Kijevet.

Ha Brüsszel kivár a magyar választásokig, az még egy magyar kormányváltás esetén is 8 hónapos tétlen késést jelent Ukrajna számára, ami a jelenlegi viszonyok között a teljes integrációs folyamat bedőlésével fenyeget.
A dán miniszterelnök, Mette Frederiksen eltökélt szándéka, hogy áttörje a magyar vétó falát, és megkezdje az érdemi tárgyalásokat Kijevvel. Erre azért van szükség, mert a dán elnökség után Ciprus következik, amely nem számít Ukrajna legelkötelezettebb támogatójának.

A ciprusi kormány már be is jelentette, hogy elnöksége alatt a fókuszt Ukrajnáról más kérdésekre helyezi át – migráció és versenyképesség.

Bár Brüsszelben általános a vélekedés, hogy a jelenlegi magyar vétó csak átmeneti. Sőt, a lap úgy látja, hogy érdemi változást Magyarország vezetésében nem várható, és ezért felesleges is erre alapozni. A várakozás azonban Kijev számára elfogadhatatlan luxusnak számít. Egyesek, mint például Michael Gahler európai parlamenti képviselő (Ukrajna-ügyi jelentéstevő), arra számítanak, hogy a 2026. április 12-i magyarországi választások után a blokád annak eredményétől függetlenül feloldódik.

Ez a forgatókönyv azonban azt jelentené, hogy az új parlament és kormány megalakulása után az ukrán tárgyalások legkorábban 2026 júniusában kezdődhetnének meg – éppen a Kijev számára kedvezőtlen ciprusi elnökség végén.
Ez nyolc hónap elvesztegetett időt jelentene. Ukrajna ezt nem engedheti meg magának, különösen, hogy 2026. július 1-től a rendkívül támogató Írország , majd az egyik legfőbb lobbistájának számító Litvánia veszi át az elnökséget.
A „Jevropejszka Pravda” szerint az Orbán-vétó megkerülésére már több kísérlet is kudarcba fulladt. António Costa, az Európai Tanács elnökének javaslata – amely megszüntette volna az egyhangúság követelményét az olyan technikai lépéseknél, mint a tárgyalási fejezetek megnyitása – nem kapott támogatást. Brüsszeli források szerint a terv „már halott”.

A lap elemzése kiemeli, hogy a terv meghiúsulásában meglepő módon kulcsszerepet játszott Hollandia. Bár Hága következetesen támogatja Ukrajnát, a holland belpolitikában rendkívül érzékeny téma a nemzeti hatáskörök Brüsszelnek való átadása. A jelenleg is tartó választási kampányban ez a kérdés különösen nagy súllyal bír.
Dick Schoof miniszterelnök szeptember 30-án a parlamentben politikai ígéretet tett arra, hogy a holland kormány semmilyen körülmények között nem egyezik bele az egyhangúság elvének feladásába Ukrajna esetében.
Ez a lépés nemcsak Costa kezdeményezésének vetett véget, hanem világossá tette: míg Magyarország „sarokba állításáról” és megkerüléséről lehet vitatkozni, Hollandia már „más súlycsoportba” tartozik, vele nem lehet ugyanezt megtenni.

A kudarcok nyomán egy új, kompromisszumos terv született, amelyet a „Jevropejszka Pravda” szerint rendkívül nagy eséllyel jóváhagynak. Ezt „Frontloading”-nak (előretöltésnek) nevezik , ami „az erőfeszítések kezdeti szakaszra való összpontosítását” jelenti. A tervet támogatja az EU Tanácsa, az Európai Bizottság és – új fejleményként – már maga Ukrajna is. Bár ez némileg nevetségesnek hat, mivel a részletek még nincsenek kidolgozva (ezt a problémát azonban felülírja a politikai kényszer és az arcvesztéstől való félelem – a szerk.). A „frontloading” lényege, hogy az EU informális csatlakozási tárgyalásokat kezd Kijevvel anélkül, hogy hivatalosan megnyitnák a tárgyalási fejezeteket, amelyeket Magyarország jelenleg vétóval blokkol. A terv szerint rendszeres találkozók, sőt miniszteri szintű egyeztetések is lennének, mintha a tárgyalások hivatalosan is zajlanának.

Forrás:
KÖRKÉP.SK