AMIKOR AZ ÁLLAMFŐI JOGOKAT A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN KOMMUNISTÁK GYAKOROLTÁK

Nyári Gábor, történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár ügyvezető igazgatója: a szociáldemokraták és a kommunisták zászlajukra tűzték, hogy Magyarország előbb köztársaság, majd népköztársaság legyen. Végül a kisgazdák is elfogadták, hogy ne a nép, hanem a parlament döntsön az új államformáról.

Január 31-én az „1946: A királyság vége - M5 História” műsorban Horváth Szilárd kérdezte Nyári Gábortól, hogy meddig volt királyság a történelmi magyar állam államformája?
 
Nyári Gábor, történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár ügyvezető igazgatója: de jure 1946. február 1-jéig hazánk királyság volt. Ha azt nézzük, hogy a Magyar Királyság miként működött ebben a formában, akkor azt először a Szálasi-puccs döntötte meg 1944 októberében. Tehát a Szálasi-vezette Magyarország már nem királyságként működött, és közben létrejött az az ideiglenes nemzetgyűlés és nemzeti kormány 1944 decemberében, amely hivatalosan még a Magyar Királyság alatt adott ki rendeleteket, de nem igazán használta ezt a formát. Nem csak a kormányba kerültek kommunista miniszterek. Az államfői jogkör betöltetlen volt, és ezért létrehozták a háromtagú Nemzeti Főtanácsot. Ebben szerepet kapott Gerő Ernő és Révai is. Így az államfői jogokat is a Magyar Királyságban ideiglenesen a kommunisták gyakorolták. Azért, hogy ne kelljen magát a címet sem használni, már 1945 márciusában olyan jogszabályt hoztak, hogy a közigazgatásban, a bíróságokon a magyar állam kifejezést alkalmazzák.
 
1945 után felvetődött-e a szabad királyválasztás lehetősége?
 
Az az államforma, és állam, amit a Horthy-korszak képviselt, akkor, mikor Magyarország a II. világháború végén csatatérré változott, gyakorlatilag megbukott. Innentől az, hogy a magyar állam formája királyság, vagy köztársaság legyen sokáig nem is volt késhegyre menő vita tárgya. A kérdés inkább az volt, hogy melyik politikai csoport tud hasznot húzni az államforma kérdéséből.
A kisgazdák eleinte, és főleg a Sulyok Dezső-féle csoport azt hangoztatták, hogy a nép a későbbiekben szavazáson döntsön az államformáról. A szociáldemokraták és a kommunisták viszont zászlajukra tűzték, hogy Magyarország előbb köztársaság, majd népköztársaság legyen. Végül a kisgazdák is elfogadták, hogy ne a nép, hanem a parlament döntsön az új államformáról. Ráadásul a Vörös Hadsereg és a szovjetek által vezetett SZEB beleszólt mindenbe, így a kormányalakításba is. Nem hagyták volna, hogy olyan államforma jöjjön létre az ő ellenőrzésük, megszállásuk alá került országba, ami nem fér bele sem ideológiai, sem hatalomgyakorlási szempontból a kommunista berendezkedésbe.
 
Forrás: https://www.mediaklikk.hu/m5// szerkesztett változat
(2026.02.02.)