KÖNYVPUSZTÍTÓ ROVAROK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM

Az állományvédelem az egyes gyűjtemények hosszútávú megőrzését célul kitűző komplex rendszere, melybe beletartozik az dokumentumok megfelelő klimatikus és egyéb környezeti körülményeinek biztosítása, azok mérése és szabályozása, de a biológiai kártevők elleni védekezés is, sok más feladat mellett. A védekezésről, a prevencióról tartottak február 11-én állományvédelmi konferenciát a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár budapesti tanácstermében.

 
Nyári Gábor a RETÖRKI ügyvezető igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a hatalmas érdeklődés miatt a regisztrációt korán le kellett zárni és bízik abban, hogy teltház nem csak annak köszönhető, hogy tavaly júniusban kenyérbogár-fertőzés miatt átmenetileg bezárt a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár. Közölte, hogy a RETÖRKI nem csupán kutatóintézet, hiszen 2022-től nyilvános magánlevéltári besorolású, bejegyzett levéltárként is működik. „Elsősorban, de nem kizárólagosan a rendszerváltás történetével foglalkozunk, ezen keresztül próbáljuk meg feltárni a 20. századi magyar történelem eseményeit és levéltárunk gyűjtőköre is elsősorban, de nem kizárólag a rendszerváltás időszakának a magániratait teszi ki. Ez is mutatja, hogy egyedi intézet vagyunk kettős profillal.” Kitért arra is, hogy immár a második ilyen tematikájú konferenciának adnak otthont, s az állományvédelem területén, amennyire csak lehet, megpróbálnak egy katalizátor szerepet betölteni, és eddig három állományvédelmi felmérést végeztek. Örömmel nyugtázta, hogy a pannonhalmi vészt sikerült elhárítani, és hogy sokan vannak a jelenlévők közül, akik részt vettek ebben a munkában, így Hajdu Zsófia, a Pre-Con Restaurátor Kft. főrestaurátora.
 
Dr. habil Koltai László az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar dékánja arról beszélt, hogy amint megjelent a szerves íráshordozó, először a papirusz, akkor már megjelentek azok problémák – amik a kőtábláknál nem - , látszik, hogy rovarnyomok vannak a papiruszokon. Majd bejött a bőr használata, és Kínából a papír. Megemlítette, hogy mikor egy restaurátor egy fertőző kötetet néz, akkor pusztuló tárgyat lát, de egy biológus egy sikeresen betelepített virágzó kolóniát, ami megtalálta a tápanyagforrását. Kiemelte, mire az ember feltalálta a papírt, addig a baktériumok már több milliárd éve tökéletesítették a szerves anyagok lebontásának művészetét. A penészről is esett szó. A könyvtári penészgomba a könyvgyűjtemények egyik legveszélyesebb kártevője, amely magas páratartalom, elégtelen szellőzés és nem megfelelő hőmérséklet (21 °C felett) esetén jelenik meg. A penészgomba a papírban, a ragasztóban és a kötőanyagokban található szerves anyagokkal táplálkozik, ami a lapok gyengülését, elszíneződését és a kötés tönkremenetelét okozza. Gyógyírt is felmutatott, a lignint, amelynek víztaszító tulajdonsága gátolja a mikrobiális enzimek bejutását a rostok közé, és a lebomlás során keletkező anyagok sok mikroorganizmus számára mérgező.
 
Dr. Szél Győző entomológus, muzeológus közölte, hogy a kenyérbogár, avagy Stegobium paniceum, rendkívül kártékony rovar, amely művészeti és kulturális értékek megsemmisítésére képes. A múzeumbogarak (Anthrenus-fajok) tavasszal rajzanak, míg a szűzporvánál (Reesa vespula) ilyen ciklusosság nem, vagy alig megfigyelhető. A védekezés ellenük meglehetősen nehéz, hiszen kis méretük és jelentéktelen külsejük miatt a tárolószekrényekbe, fiókokba való bejutásukat szinte lehetetlen észlelni és megelőzni. Felszaporodásuk rejtetten zajlik. Védekezés lehet: gázosítás, szénkénegezés és az oxigén kizárása.
 
Hajdu Zsófia Edit, restaurátor (PRE-CON Kft.) előadásában arra figyelmeztetett, hogy mennyire lényeges a megfelelő tárolás. Kijelentette, hogy pincék, padlások alkalmatlanok az iratok tárolására. A gazdagon illusztrált előadáson szó esett a nem megfelelő tárolás súlyos következményeiről, menthetetlen állapotokról is, illetve a penészes, fertőzött könyvekről, az ehhez kapcsolódó veszélyekről.
 
P. Holl Adrien, a RETÖRKI állományvédelmi szakértője a tömeges anoxiás kezelés alkalmazásáról beszélt. Fontos, hogy az egyedi levéltári iratok a kulturális örökség részei, a rajtuk tárolt információ csak tudatos, magas szintű állományvédelmi prevencióval és tevékenységgel óvható meg a pusztulástól. Ez a feladat elhivatott vezetőket, levéltárosokat, restaurátorokat és műszaki alkalmazottakat kíván. A komplex állományvédelmi tudatosság része a megelőzés is.
 
Orosz Péter a Néprajzi Múzeum Állományvédelmi csoportvezetője is arra mutatott rá, hogy a múzeumi, levéltári környezetben számtalan olyan kártevővel találkozhatnak a dolgozók, amelyek közvetlen vagy közvetett állományvédelmi kockázatot jelentenek a gyűjteményekre nézve, de ha időben észlelik őket, még megelőzhető az elszaporodásuk, és, hogy mennyire lényeges a fagyasztás, mint védekezési mód.
 
A szakmai napot jó hangulatú beszélgetés, vitafórum zárta, lehetőséget kínálva további kérdések feltevésére, vélemények megosztására.

m.a.
(2026.02.11.)