A HIT FÉNYE PAJZS A SÖTÉTSÉG ELLEN

Reisz Pál atya kitüntetése elismerése annak, hogy nem csupán azok a személyek tekinthetők a kommunista diktatúra áldozatainak, akiket kivégeztek, börtönbe vetettek vagy kínoztak, hanem azok is, akik mindennapi csendes áldozatvállalásuk közepette ki voltak téve a verbális erőszaknak, a megfélemlítésnek, a zsarolásoknak és a fenyegetéseknek – szögezte le Michael Wallace Banach, Magyarország apostoli nunciusa, akinek üzenetét február 21-én, a pesti ferences templomban Kulcsár Dávid nunciusi titkár olvasta fel a Parma fidei - Hit pajzsa díj átadása alkalmából.

Február 21-én, 11 órára zsúfolásig megtelt az Alkantarai Szent Péter-templom – köznapi nyelven a pesti ferencesek temploma –, amikor P. Reisz Pál ferences szerzetest, az esztergomi ferences gimnázium hajdani igazgatóját, tanárát ünnepelték és köszöntötték rendtársai, paptestvérei, egykori osztálytársai, tanítványai, tisztelői a Hit pajzsa díjátadó ünnepségén, és az azt megelőző érseki szentmisén.
 
P. Kármán Peregrin ferences templomigazgató köszöntőjében megemlítette, hogy néhány nappal ezelőtt egy tisztviselő, miután találkozott Pál atyával ezt mondta: Pál atya nem vallásos. Ő maga a vallásosság.
„Ezt köszönjük meg a Jóistennek a mai szentmisében, hiszen Szent Ferencről mondja azt életrajzírója, hogy ő nem imádkozó volt, hanem maga volt az imádság.”
 
Jézus mennybemenetele után elkezdődött követőinek üldözése – mondta ünnepi homíliájában Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek.
Az üldözések nem hogy visszaszorították volna a kereszténységet, hanem, ahogy Tertullianus egyházatya írta: bár az üldözés igazságtalan, mégsem árthat a keresztényeknek, sőt, kiontott vérük maggá válik a későbbi időkre nézve. A középkor emberének is eszébe kellett jutnia Szent Pál apostolnak Timóteushoz írt sorai, hogy „mindaz, aki buzgón akar élni Jézus Krisztusban, az üldözést szendved.” Az érsek figyelmeztetett: „nekünk is tudni kell ezt, de bátrakká kell lennünk. Ahogy az apostoloknak, akik húsvét előtt féltek, bezárkóztak, majd a Szentlélek erejével bártan kiálltak, és hirdették, hogy Jézus Krisztus, akit ti keresztre feszítettetek, feltámadt. Az Anyaszentegyháznak a Hiszekegyben megvallott tulajdonságait – egy, szent, katolikus és apostoli – kiegészíthetnénk azzal, hogy üldözött. Ez is valóság, ezért ajánlom fel ezt a szentmisét az üldözött keresztényekért. Ma is vannak vértanúi hitünknek, egyházunknak. A XX. században állami szintre emelkedett az egyházüldözés, mikor egy ateista, materialista ideológia állt az üldözés mögött. A kommunista egyházüldözés már a párizsi kommün idején megmutatta erejét, de állami szinten a világban 1917-ben kezdődött el, Magyarországon 1919-ben. 1945 után döbbenetes módon éppen a ferencesek adtak vértanúkat az egyháznak. Pál atya eddigi élete is példa arra, hogy ki kell tartanunk, állhatatosnak kell lennünk, mert örök feladatunk, hogy tanúságot tegyünk ebben a világban” – hallhattuk a szentbeszédben. Bábel Balázs kiemelte, hogy 1956 után Magyarországon az egyház üldözői rafináltabbak és gonoszabbak lettek. Azt a módot keresték, miként lehet úgy üldözni az egyházat, hogy később tagjait vádolni lehessen. Ez történt az elmúlt 30 évben. Elérték, hogy azokat tekintsék a legfőbb bűnösöknek, akiket fenyegetésekkel, megfélemlítésekkel rávettek a jelentésekre, nem pedig azokat, akik a rendszert működtették.
 
Bágya Rita az ünnepség műsorvezetője, kommunikációs szakember elmondta, hogy a szeretet itt él köztünk, személyesen, kézzel foghatóan. Emlékeztette a híveket a fohászra, amit Pál atya minden szentmisében felidéz: békét adj szívünknek, békét családunknak, békét nemzetünknek, békét az egész világnak. Majd arra kérte Isten kedves népét, hogy egy perces néma csendben, felállva emlékezzenek, majd emlékeztessenek a kommunizmus áldozataira. Emellett emlékezzenek és emlékeztessenek a szomszédban és a világban zajló háború áldozataira, és kérjük nemzetünk, s a világ számára Istentől a béke ajándékát. Majd a díjról szólva elmondta, hogy 2000-ben egyéni képviselői indítványban Dr. Horváth Béla kezdeményezte a kommunizmus áldozatainak emléknapjának törvénybe iktatását, amit az akkori jobboldali többség elfogadott. Ennek kapcsán fogalmazódott meg a gondolat, hogy díjat alapít Gyurkovics Tibor íróval azon élő egyházi személyek számára, akik a kommunista diktatúra évtizedeiben hűek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz.
 
Michael Wallace Banach memphisi címzetes érsek, Magyarország apostoli nunciusának üzenetét Kulcsár Dávid nunciusi titkár olvasta fel.
 
„A korábbi években számos olyan magyar egyházi személy kapta meg a Parma Fidei-kitüntetést, akik hitükért, egyházi szolgálatukért, keresztény tanúságtételükért nagyon komoly atrocitásokat, olykor szabadságvesztést, testi bántalmazásokat és a verbális erőszak és megfélemlítés különféle formáit kellett, hogy elszenvedjék a korábbi diktatórikus rezsim idején. Közülük többen már elhagyták e földi létet és az örökkévalóságba költöztek. Tudom, hogy az üldözések legsötétebb időszaka az 50-es és 60-as évekre tehető, ám a magyar egyháztörténeti kutatások és az emlékezet számos ponton bizonyítják, hogy egészen a rendszerváltásig igyekezték ellehetetleníteni a hitükhöz hősiesen és hűségesen ragaszkodó testvéreinket.
Pál atya egyike azon számos honfitársatoknak, aki már gyermekkorától kezdve megtapasztalta az akkori krisztushívő élet mindennapos küzdelmeit. Ő ugyan nem tartozik azok közé, akiket fizikailag bántalmaztak, ám a híres esztergomi ferences gimnázium növendékeként, majd igazgatójaként napról napra a folyamatos állambiztonsági megfigyelés tudatában és az ebből fakadó félelem és bizalmatlanság légkörében élt.
Különösen is érzékenyen érintette azon rendtársainak drámája, akik közül sokan a jogtalan bebörtönzés és megszégyenítés következtében komoly pszichés sebeket hordoztak halálukig. Talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Reisz Pál atya kitüntetése önmagában túlmutat az ő egyébként szerény természetén.
Elismerése annak, hogy nem csupán azok a személyek tekinthetők a kommunista diktatúra áldoztainak, akiket kivégeztek, akiket börtönbe vetettek vagy kínoztak, hanem azok is, akik mindennapi csendes áldozatvállalásaik közepette ki voltak téve a verbális erőszaknak, a megfélemlítéseknek, a zsarolásoknak és a fenyegetéseknek. Pál atya is ezeket a megpróbáltatásokat élte át hosszú évekig” – fogalmazott az apostoli nuncius.
 
Reisz Péter Pál szerzetes életének évtizedeken át másokat segítő, eligazító fénye sokak helytállásának, hűséges tanúságának is a fénye: a Trianonban megszaggatott családjáé, a hitetlenségnek – ezért embertelenségnek – ellentmondó gyöngyösieké, a ferences gimnáziumé, a testvéri szerzetes közösségé, az üldözések alatt vértanúkká letteké. És csak a jó Isten az egyedüli tudója, még kik által és hogyan táplálta Pál atyában szent olaját. Amint ahhoz is, hogy ki mindenkinek volt Pál atya eligazító fénye hosszú és hűséges papi, szerzetesi szolgálata során Esztergomban, Kárpátalján, Szombathelyen, Sümegen, Budapesten – és remélhetőleg lesz még sokáig, ott, ahová isteni Pásztora elöljáróin át vezeti –szögezte le Sajgó Szabolcs jezsuita atya, a Parma Fidei díj kurátora laudációjában.
 
Pál atya életrajzát ide kattintva olvashatják el.

Az elismeréssel járó díjat Miletics Katalin Janka éremművész, bencés obláta készítette. A plakett közepén Szent Gellért püspök és vértanú látható. A díjazott egy új miseruhát is kapott ajándékba.
 
Reisz Pál atya meghatódva közölte, élete során sok olyan emberrel találkozott, akik valóban hősök voltak, őket képviselve fogadta el a Hit Pajzsa Díjat. „Első körben közvetlen családtagjaimat képviselem. Szüleimet, akik megalázott körülmények között élve, nyolc gyermeket elfogadva hatunkat fölneveltek. Testvéreimet, akiket megfosztottak a tanulás lehetőségeitől, és később munkahelyükön a normális előrehaladás és kibontakozás lehetőségeitől is eltiltottak. Másodsorban rendtársaimat képviselem. Volt, mikor az esztergomi rendházban tizenegy börtönviselt ferences élt, akiket ártatlanul, sokszor még bírói ítélet nélkül zártak börtönbe. Őket a kommunizmus fizikailag és ideileg is megsebezte, és ezeket a fájó sebeket életük végéig hordozták. Megalázták őket emberségükben, férfiasságukban.” Pál atya utalt a Ferenciek téri incidensre, megemlítve, hogy hirtelen olyan szerepbe került, amelyet sem nem keresett, sem nem is kívánt. „Ezek a gyűlölettől eltorzult arcú és lelkű emberekkel találkoztam, mégis nemzettársaim.” Majd arra kérte a híveket, imádkozzanak értük… Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!” Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen.
 
Dr. Horváth Béla a Parma Fidei – Hit Pajzsa- Díj alapítója, kurátora beszédében kiemelte, hogy 25 évvel ezelőtt adták át először a díjat, és negyedszázad alatt olyan katolikusokkal ismerkedhetett meg, akikkel való találkozás „az egyre inkább Isten nélküli világban, a mindennapokban, a transzcendes lét valóságát igazolta vissza. A kitüntetett fehérmártírok – akik lelkiekben nagyon kötődtek Mindszenty bíboroshoz – a magyar nemzet és a katolikus egyház névtelen hősei, ez utóbbi kifejezés Kossuth Lajos egyik 1868-ban írt leveléből való.” Megtudtuk, hogy az elmúlt 25 évben két érsek, tavaly éppen Bábel Balázs érsek úr, két püspök, négy apáca, négy férfi szerzetes, öt regnumi atya, öt határon túli atya, összesen tizenkét hazai pap kapott Hit Pajzsa díjat s most Reisz Pál atya személyében először kap kitüntetést ferences szerzetes.

„A Hit Pajzsa kitüntetés nem pusztán elismerés, hanem történelmi tanúságtétel: a hit, a remény és a szeretet apostolainak példája – azoké, akik a keresztet életsorsként hordozták” – szögezte le a díj alapítója.
Horváth Béla megköszönte a segítők, önkéntesek, művészek, újságírók önzetlen munkáját, és bejelentette, hogy ezt a munkát a jövőben a Katolikus Tábori Püspökség fogja segíteni Berta Tibor tábori püspök felügyeletével és Kiss Antal teológus, a tábori püspökség diakonusának szervezésében. A díj odaítélésében tovább lépnek és nyitnak a katolikus hitvallásban napjainkban élen járó civilek, családok felé is.
 
Az ünnepség végén a hívek – a Pálmai Árpád karnagy által vezetett Esztergomi Ferences Öregdiákok Kórusával együtt – énekelték a Magyar Himnuszt, és a Boldogasszony Anyánkat.
 
 
m.a.
(2026.02.22.)