A SZÉKELY SZABADSÁG NAPJÁN SZÉKELYFÖLD AUTONÓMIÁJÁT KÉRTÉK MAROSVÁSÁRHELYEN

Március 10-én a marosvásárhelyi Székely vértanúk emlékművénél több százan emlékeztek meg a székely szabadság napjáról. A rendezvény végén a Székely Nemzeti Tanács elnöke átadta a román kormány képviselőjének a kiáltványt, amelyben Székelyföld területi autonómiáját kérik.

1854. március 10-én végezték ki Török Jánost, Horváth Károlyt és Gálfi Mihályt, a Habsburg-ellenes szervezkedés vezetőit, akárcsak a Váradi-szabadcsapat két tagját, Bertalan László és Benedek Dániel földműveseket. A Székely Nemzeti Tanács szervezésében zajló esemény a székely vértanúk előtt hajt fejet minden évben, de nem csak méltó emlékezés ez, hanem kiállás is Székelyföld autonómiája mellett - tudósít a szekelyhon.ro.


„A következetes szabadságharcosok és a székely vértanúk példája azzal a tanulsággal szolgál és arra indítson bennünket, hogy jelenkori harcainkban mi se adjuk meg magunkat a sorsnak, és ne hátráljunk meg, hanem még a legkedvezőtlenebb és már-már lehetetlennek tűnő körülmények között is legyünk készek folytatni a szabadságért, az igazságért és a jogainkért vívott küzdelmünket. Ha nem ezt tennénk, akkor ellenségeink kedvére cselekednénk, akik éppen arra várnak és azon mesterkednek, hogy végtére feladjuk a harcot és letegyük a fegyvert” – üzente Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a marosvásárhelyi megemlékezés résztvevőinek.

Az eseményen részt vett Teresa Calveras, a Katalán Nemzeti Tanács képviselője is, akinek beszédét Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke fordította, és amelyben hangsúlyozta, sok közös tulajdonság van a székely és a katalán nép között: anyanyelvünk, kultúránk megbecsülése, a tisztelet és az elismerés iránti igény, és a határozott elköteleződésünk a demokratikus értékek, a béke és a szabadság iránt. 


Csibi Krisztina, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének vezetőségi tagja, a FIDESZ Tolna megyei országgyűlési képviselője is felszólalt a marosvásárhelyi eseményen, aki hangsúlyozta, a székely szabadság egyenlő a magyar szabadsággal. „A szabadság életforma, a saját életmód feletti rendelkezés, a béke, a biztonság, a jólét zálóga, a közösség önazonosságának védelme, tehát a túlélésnek a feltétele, a szabadságvágy szívós kitartás” – fejtette ki Csibi Krisztina, akinek a felmenői maguk is bukovinai székelyek. 


 Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke is felszólalt a megemlékezésen, azt hangsúlyozva, ez egy hosszú és fáradságos küzdelem. Hozzátette, kitartásra van szükség, miközben mindenhonnan akadályoznak és bomlasztanak, sokszor még belülről is. Kifejtette, méltatlannak találja a székely közösséghez, hogy azon kell aggódni, hogy lesznek-e elegen a székely szabadság napján? 


 Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke idén is felolvasta a Románia Kormányának és Parlamentjének, illetve Nicușor Dan államfőnek címzett, székely szabadság napi petíciót, amelyben ismét kinyilvánítja akaratát a székelység, Székelyföld területi autonómiáját követelve. 

„Románia az Európa Tanácshoz való csatlakozásakor egyoldalú kötelezettséget vállalt a 1201/1993. számú ajánlás teljesítésére. A dokumentum 11. cikke kimondja: azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek. Mi mindannyian elkötelezett hívei vagyunk a békének és a biztonságnak. Ebben a szellemben emlékeztetünk az Európa Tanács 1334/2003. számú határozatára, amely a területi autonómia intézményrendszerét ajánlja a belső konfliktusok megelőzésére és békés rendezésére. Az elmúlt több mint három évtized során Románia ezeket a kötelezettségvállalásokat nem teljesítette, az ezzel kapcsolatos párbeszédet hatóságai mindmáig elutasítják” – olvasta a kiáltványban Izsák Balázs. 




Ezt követően a tömeg háromszoros igennel válaszolta meg Izsák Balázs kérdését, miszerint elvigyék-e kormány képviselőjének a kiáltványt, amelyben követelik Székelyföld területi autonómiáját. A kiáltványban hangzottak szóbeli elfogadását követően megkoszorúzták a székely vértanúk emlékművét, a magyar és székely himnuszok eléneklése után pedig sorokba rendeződve indultak el a Maros Megyei Prefektusi Hivatal épülete elé, hogy a dokumentumot átnyújtsák a helyi kormánymegbízottnak. A felvonulók ezúttal sem használhatták az úttestet, csak a járdán vonulhattak a csendőrség kíséretében.  A parajdi fóvószenekar dalainak kíséretében vonultak a prefektúra épületéhez, ahol Izsák Balázs átadta a székely szabadság napi petíciót a prefektúra képviselőjének, az ünnepség lezárásaként a felvonuló maroknyi székely pedig itt is elénekelte a himnuszokat. 




Forrás: szekelyhon.ro

(2026.03.10.)