AZ ÖRÖK VILÁGOSSÁG FÉNYESKEDJÉK NEKI

Április 6-án, húsvéthétfőn 94 éves korában meghalt Czigány György József Attila- és Erkel Ferenc-díjas költő, író, újságíró, érdemes művész, a Magyar Rádió népszerű Ki nyer ma? című műsorának alapító műsorvezetője - tudatta a család kedden az MTI-vel.
 
Czigány György Budapesten született 1931. augusztus 12-én. 1943-ig Győrben élt, ahol a bencés gimnázium diákja volt. Költőnek, írónak készült, alig múlt tizenöt éves, amikor – 1946 őszén – megnyerte a Zászlónk című katolikus ifjúsági folyóirat novellapályázatát. A díjat még Mindszenty bíborostól vehette át egy ünnepi szentmise után.
 
2015-ben a költészetről így vallott szerkesztőségünknek:
Amikor a bíborostól átvettem a díjat, még nem sejthettem, hogy egyszer Illyés Gyulával, Weöres Sándorral, Tamási Áronnal, Ottlik Gézával, Németh Lászlóval, Cs.Szabó Lászlóval készíthetek interjút. Többször a kor íróival, költőivel, esztétáival való találkozások ihlették prózáimat, verseimet. Nálam a költészet, műsorvezetés, szerkesztő-riporteri tevékenység harmonikusan van együtt, egymást feltételezve és inspirálva. 
Idővel ráébredtem, hogy a világ legszebb művei, még ha nem is annak készültek, a szépségük, a hatásuk miatt szakrális alkotások. Létünk elvesztésének egyetlen lehetséges emberi rehabilitációja a művészet, ami részt vesz a teremtés aktusában, s elölről kezdi a világot. Úgy látszik, hogy a vers, a zene a mi élményeinket, vágyainkat, szomorúságainkat tükrözi, s benne felismerni véljük magunk belső világát. Valójában sem a zenében, sem a versben nem tapasztalhatjuk meg életünk mását. A bennük létrejött világ új valóság, melynek létrejöttében persze szerepe van az indulatnak, sorsunknak, szenvedéseinknek és boldogságunknak, de nem azokat ábrázolja. Heidegger gondolatát idézve: „A remekmű élvezésekor az eddig még el nem mondott létigazság derül ránk, megvilágítva minket.” A vers ilyen tünemény, lehet értelmezhetőbb, elbeszélhetőbb mondanivalója, de nem arról szól. Elvont lényegében, legbensőbb mivoltában a vers úgy mutatkozik meg, mint a zene. Nemes-Nagy Ágnes szerint „Boldog pillanat, amikor az ember még azt hiszi, a szavak tárgyai szinte belemasíroznak a versbe, kifejezve a hozzá kapcsolódó sokfajta érzelmünket. Ez a boldogság később valahogy megcsökken, de nem lehet leszokni a szavakról. Nem csak azért, mert a szó az ember mesterségének eszköze, hanem mert valóban tárgya és közege.” Arany János mondta, hogy a versnek belső formája van. Ezt sokan idézik, de a folytatását már ritkábban: ez a belső forma, ami majdnem azonos a tartalommal.
 
1948-tól a szó művészetét a föld alá szorították vagy elnémították, így Czigány Györgynek átmenetileg csak a zene lehetett a hivatása. Zongorázni tanult, 1951-től a Zeneművészeti Főiskolán többek között Kadosa Pál tanítványa volt. Éveken át orgonált Budán a krisztinavárosi templomban a vasárnapi misén, hosszú ideig a kórust is ő vezette. 1956-ban szerzett diplomát a Zeneakadémián, ő azonban a zongoraművészi pálya helyett a zenei ismeretterjesztést választotta.
 
A Jóisten ajándéka, hogy egy politikailag nehéz időszakban viszonylagos szabadságban dolgozhattam. Kamaszként a krisztinavárosi templomban kisegítő orgonista voltam és később, már rádiós műsorvezetőként a miséken én kísértem a kórust, mikor Bárdos Lajos, vagy Halmos László liturgikus szerzeményei felcsendültek. Valószínűleg olyan naivnak és ártalmatlannak gondoltak, hogy semmilyen kellemetlenségem nem származott belőle – nyilatkozta 11 éve a legendás rádiós.
 
A Magyar Rádió zenei rendezője lett, később riportokat készített, beszélgetőtársa volt többek között Szent-Györgyi Albertnek, Illyés Gyulának, Ferencsik Jánosnak, Kodály Zoltánnak, Ottlik Gézának, Pilinszky Jánosnak, Solti Györgynek, Dürrenmattnak.
 
A rádióban olyan sikeres műsorok vezetője volt, mint az 1969 óta sugárzott Ki nyer ma? – Játék és muzsika tíz percben, vagy a Házimuzsika. A Ki nyer ma? mellett létrehozója volt a Bartók rádión hallható Muzsikáló reggel című adásnak is.
 
A Ki nyer mára így emlékezett vissza:
nagyon demokratikus műsor volt. Hallgatta Ferencsik János karmester, mikor autóval utazott Balatonfüredre, kedves barátom, Ottlik Géza író, és a nyíreségben arató bácsi, akinek ott volt a hátán délben a táskarádió, és tippelt, mi lehet a megfejtés. A játékosok közt is volt plébános, postás, vasutas, tanár és még sorolhatnám. Ez bizonyítja, hogy a Ki nyer ma? lélektanilag is képes volt hatni a hallgatókra.
 
Életművének a zenei ismeretterjesztés mellett másik fő vonulata az irodalmi alkotás volt, azt vallotta: „A vers és a zene a létezés legfontosabb dolgairól beszél.”
 
Első versei az 1960-as években jelentek meg a Jelenkorban, a Kortársban, a Vigiliában. Néhány prózakötet mellett tucatnál több verseskönyve jelent meg, legutóbb 2020-ban publikálta Költők, papok, lányok című kötetét. Írt egy vígopera-szövegkönyvet (Álmodj Bachot), és fordított is: Monteverdi Odüsszeusz hazatérése című operájának szövegkönyvét ültette át magyarra. 1999-től a Magyar Írószövetség költői szakosztályának elnöke is volt.
 
Munkásságát több rangos elismeréssel díjazták, a többi közt 1970-ben Erkel Ferenc-díjat, 1988-ban érdemes művész címet, 1996-ban József Attila-díjat, 1999-ben Aranytollat kapott. 2000-ben Joseph Pulitzer Emlékdíjjal, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki több évtizedes művészi munkássága, zenetudományi tevékenysége elismeréseként. 2006-ban Prima Primissima díjjal ismerték el, 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2017-ben a Budapestért Díjat, 2022-ben a Dohnányi Ernő-díjat.

 
„Isten a holtnak adj örök nyugalmat, lelkét fogadd el a megboldogultnak!”

 
Magyar Szemmel | MTI