A KORRUPCIÓ ÁRNYÉKA VETÜL AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉGRE

Az Európai Ügyészség (EPPO) működését állandó konfliktusok, hatásköri háborúk és tagállami ellenállás kíséri. Vezetője, Laura Codruța Kövesi ellen korábban Romániában hivatali visszaélés és megvesztegetés miatt indult eljárás – azóta sem tisztázta magát. Sokat elárul, hogy a teljesen Brüsszel-párti román elnök, Nicușor Daniel Dan csütörtökön az Europa FM-en kijelentette, hogy a Laura Codruța Kövesi által 2013 és 2018 között vezetett román korrupcióellenes ügyészségben történtek visszaélések. Titkosszolgálatokhoz bekötött személyek és újságírók irányították a háttérből Romániában Kövesit, akit 2018-ban alkotmánysértésre hivatkozva menesztettek. Nagy kérdés, hogy ugyanez folyik-e az Európai Ügyészségen - vetette fel a román Digi24 kommentátora.

Magyarországnak az Európai Ügyészséghez való csatlakozása kérdése újra előtérbe került, miután a Tisza Párt jelezte: Magyarország csatlakozna a szervezethez az uniós források megszerzése érdekében. A tét nem kicsi, mintegy 35 milliárd euró sorsa forog kockán, miközben Brüsszel komoly feltételeket szabhat a kifizetésekhez. Az Európai Ügyészség – amely 2021-ben kezdte meg működését – alapvetően az uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekmények felderítésére jött létre, és jelenleg 24 tagállam vesz részt benne. A szervezet élén Laura Codruța Kövesi áll, akit korábban korrupciós ügyekkel kapcsolatban is megvádoltak – az ő hétéves mandátuma november 1-jén jár le.

Az EPPO-nak már a működés első évei is komoly feszültségeket hoztak. Spanyolországban például nyílt hatásköri vita alakult ki az Európai Ügyészség és a nemzeti ügyészség között egy korrupciógyanús ügy kapcsán. Az ügy egyik része uniós hatáskörbe került, míg más részeit a spanyol hatóságok vizsgálták tovább, ami jól mutatja a rendszer ellentmondásait.

A konfliktusok rávilágítanak arra is, hogy nem egyértelmű, meddig terjed az uniós szintű beavatkozás, és hol kezdődik a nemzeti igazságszolgáltatás hatásköre. Egyes szakértők szerint az Európai Ügyészség nem csupán egy technikai intézmény, hanem a föderális Európa irányába tett fontos lépés, amely tovább szűkítheti a tagállamok szuverenitását.

A szervezet működése körüli viták túlmutatnak a konkrét ügyeken: valójában két eltérő Európa-kép feszül egymásnak. Az egyik oldalon a nemzetállami szuverenitást hangsúlyozó megközelítés áll, a másikon pedig egy erősebb, központosított uniós struktúra. Az Európai Ügyészség működése már most is komoly politikai és jogi konfliktusokat generál, és a jövőben még élesebb viták várhatók, különösen akkor, ha újabb tagállamok – köztük Magyarország – csatlakoznak a rendszerhez.

Forrás: ehir.ro