A MAGYAR TÖRTÉNETTUDOMÁNY 1948 UTÁNI HELYZETÉRŐL

Műhelyelőadás a RETÖRKI-ben a magyar történettudomány 1948 utáni intézménytörténeti és módszertani kérdéseiről – Heckenast Gusztáv pályaképének tükrében.

Kovács Balázs, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár Tudományos Kutatóközpontjának szakmai titkára 2026. április 23-án tartotta meg előadását „Egyedi életút, kollektív mintázatok. Szemelvények Heckenast Gusztáv életéből és a magyar történettudományból” címmel, a RETÖRKI konferenciatermében.

A RETÖRKI tudományos segédmunkatársa doktori disszertációjának egyes részterületeihez is kapcsolódó előadásában a pszichobiográfia módszertani eszközeivel betekintést nyújtott a magyar történettudomány 1940–1950-es évek során bekövetkezett változásaiba – mindezt egy kevéssé ismert történész, Heckenast Gusztáv szakmai pályafutásán keresztül.

Az előadó a historiográfia fogalmi keretei kapcsán a történetírás történetén túl a történettudomány történetére helyezte a hangsúlyt. Az előadás a „történelmi materializmus” szellemében átszervezett intézményes és ideológiai keretekre, s ezen belül az oktatói és kutatómunka által kínált mozgástérre, illetve szakmai érvényesülési lehetőségekre fókuszált. Heckenast Gusztávot 1956-os forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos szerepvállalásai miatt az állambiztonság 1962-ben „terhelő adatok” alapján beszervezte – Kovács Balázs bemutatta, hogy ezt követően a történész vélhetőleg szándékos dekonspirálódása nyomán, az „államtitoksértés” vádjának súlyos következményeit hogyan kerülhette el szakmai tekintélye miatt. Az előadás Heckenast pályaképén keresztül rámutatott a hazai történettudomány 1956 utáni helyzetének fokozatos ideológiai enyhülésére és módszertani professzionalizálódására is.

Sulák Péter történész írása
 
Forrás: retorki.hu
(2026.04.26.)