A MARXIZMUSTÓL A RÉSZVÉTELI KAPITALIZMUSIG

Az előadás nagyvonalakban végigkövette a kapitalizmus strukturális egyenlőtlenségeinek kritikájával foglalkozó gondolkodók munkásságát, illetve az általuk használt fogalmakat és megközelítéseket, Karl Marx klasszikus téziseitől Branko Milanoviċ részvételi kapitalizmusáig.

Dr. Gulyás Martin, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár Levéltár és Szakmafejlesztési Központjának gyűjteményi tudományos- és történész szakértője 2026. május 5-én tartotta meg előadását „A kapitalizmus kritikai elmélete – Marx örökségétől Milanovic részvételi kapitalizmusáig” címmel, a RETÖRKI konferenciatermében. Az előadást az elhangzottakkal kapcsolatos műhelybeszélgetés követte.
 
A RETÖRKI levéltári főmunkatársa kutatási területéhez: a gazdaságfilozófiához és eszmetörténethez szorosan kapcsolódó, tematikailag széles spektrumot felölelő előadása nagyvonalakban végigkövette a kapitalizmus strukturális egyenlőtlenségeinek kritikájával foglalkozó gondolkodók munkásságát, illetve az általuk használt fogalmakat és megközelítéseket, Karl Marx klasszikus téziseitől Branko Milanoviċ részvételi kapitalizmusáig.
 
Az előadó ismertette a marxi terminológia kontextusát adó, struktúraváltoztató gazdaság- és társadalomtörténeti folyamatokat, illetve Marxnak a tőkekoncentrációval együtt járó ciklikus válságdinamizmusra adott kritikai reflexióit. Az előadás bemutatta annak folyamatát, hogyan vált le a marxizmus Marxról, s követői sokszor hogyan használták tanait a vallásokra emlékeztető, általános világmagyarázó elvként – Engels történelmi materializmusától Kautsky evolucionista szocializmusán át Lenin permanens forradalom-elméletén keresztül a globális tőkestruktúra tudatformáló kulturális hatásait vizsgáló Frankfurti Iskoláig.
 
Milanoviċ kapcsán az előadó a „létező kapitalizmus két arca”, a liberális-meritokratikus és a központosított politikai kapitalista variánsokról adott egy rövid összehasonlító elemzést, a tőkekoncentráció, a mobilitás, illetve a gazdaságpolitika és a politikai döntéshozatal kapcsolatát illetően. Az ismertetett modell szerint a munkavállalókat – szélesebb kontextusban az állampolgárokat – a termelési eszközök jövedelemtermelő kapacitásának részévé kell tenni.
 
Ez a koncepció nem veti el magát a kapitalizmust, ehelyett a munkástanácsokra hasonlító önigazgató modellben: a demokratikus vállalatkormányzásban, a túlzott tőkefelhalmozást gátló progresszív tőkeadózásban és a munkavállalói tulajdonban látja a társadalmi igazságtalanságok mérséklésének módjait.
 
Az előadást egy műhelybeszélgetés zárta, melyet a RETÖRKI Levéltár és Szakmafejlesztési Központjának igazgatója, Dr. Riba András László moderált. A diskurzus főként az előadásban ismertetett modell lehetőségeit boncolgatta, kitérve a kapitalizmus és a piacgazdaság egymáshoz való viszonyára, s hogy mennyiben jelent a részvételi kapitalizmus valódi paradigmaváltást.
 
Az előadó – kitérve a magyarországi sajátosságokra is – a részvételi modell gyakorlati működése kapcsán hangsúlyozta a szubszidiaritás, a kulturális tőke, valamint a társadalmi tudatosság és felelősségvállalás szerepének fontosságát.
 
Kovács Balázs, tudományos segédmunkatárs, a Tudományos Kutatóközpont szakmai titkárának írása
 
Forrás: retorki.hu
(2026.05.07.)