VÉGE A STARMER-KORSZAKNAK? A MUNKÁSPÁRTI FRAKCIÓ EGYÖTÖDE A BRIT MINISZTERELNÖK TÁVOZÁSÁT AKARJA

Sir Keir Starmer azért küzd, hogy miniszterelnök maradhasson, és nemet mond a Downing Street elhagyására irányuló párton belüli felhívásokra. Közben a brit kormányt a parlament saját hírszerzési felügyeleti szerve azzal vádolta meg, hogy eltussolta a Peter Mandelson- botrányt, és veszélyeztette az Egyesült Királyság nemzetbiztonságát. A felügyeleti szerv elítéli a kabinet baklövéseit, kiemelve, hogy a miniszterek rendszeresen a WhatsAppon keresztül alakítják a kormányzati politikát, nem kellően biztonságos informatikai rendszereket használnak, és nem vezetnek ellenőrzési naplót.

A brit kormány öt tagja, köztük Jess Phillips belügyi államtitkár, lemondott, miközben számos munkáspárti képviselő követeli a Starmer távozását a párt katasztrofális helyhatósági választási sorozatát követően.
 
Május 12-én elérte a 81-et azoknak a munkáspárti képviselőknek a száma, akik nyilvánosan a vezetés leváltását szorgalmazták. Ez szimbolikus szint, mivel legalább ennyi képviselőnek kell támogatnia a vezető kihívóját ahhoz, hogy vezetői szavazást tartsanak. Ez nem jelenti azt, hogy ilyen szavazásra sor is kerül, mivel eddig senki sem jelentette be szándékát, hogy kihívja Starmert, ráadásul azok, akik Starmer távozását akarják, nem feltétlenül fognak egyetérteni az utódjával. Mindazonáltal az a tény, hogy a Munkáspárt frakciójának már egyötöde Starmer távozását akarja, a miniszterelnök gyengülő pozíciójára utal.
 
Május 13-án Keir Starmer arra kérte a képviselőket, hogy ne „süllyedjenek bele a megosztó politikába” - tudósít a Daily Mail.
 
A lap szerint a brit miniszterelnök egységre szólított fel szerdán a királyi beszéd ismertetésekor – annak ellenére, hogy kérdéses, hogy elég sokáig marad-e a Downing Street 10-ben ahhoz, hogy végrehajtsa a törvényhozási programot.
 
Többen Wes Streetingre gondolnak, mint lehetséges utódról, miután május 14-én az egészségügyi miniszter lemondott tisztségéről és nyíltan bírálta Starmer vezetését. Streeting levelében azt írta: ahol vízióra lenne szükség, ott most politikai vákuum látható. Most már világos, hogy nem Ön fogja a Munkáspártot a következő általános választásokon vezetni, és hogy a Munkáspárt képviselői és a szakszervezetek azt szeretnék, hogy a következő lépésekről szóló vita az eszmék csatája legyen, ne pedig az egyének vagy a kis frakciók csatája. A kormányfő válaszában leszögezte: hatalmon lévő Munkáspárt képes kezelni azokat a problémákat, amelyeket ellenfeleink kihasználnak.
 
A politikai válság közepette újra előtérbe került Andy Burnham neve, akit sokan már a Munkáspárt lehetséges új vezetőjeként emlegetnek. Nagy-Manchester régió közvetlenül választott vezetője előtt most megnyílhat az út a brit parlamentbe való visszatéréshez, miután egy munkáspárti képviselő bejelentette lemondását, időközi választást kényszerítve ki, írja a The Guardian. Burnham közölte: indulni kíván a megüresedő makerfieldi mandátumért, és szerinte országos szinten is „sokkal nagyobb változásra” van szükség Nagy-Britanniában. Külön kiemelte a megélhetési válságot, amely szerinte a brit társadalom egyik legsúlyosabb problémája.
 
Sir Keir Starmer kormányát május 15-én a parlament saját hírszerzési felügyeleti szerve azzal vádolta meg, hogy eltussolta a Peter Mandelson- botrányt, és veszélyeztette az Egyesült Királyság nemzetbiztonságát – írja a Daily Mail.
A bizottság bírálta a kormányt, amiért kulcsfontosságú dokumentumokat – köztük Mandelson vitatott átvilágítási dokumentumait – visszatartott, és fontos részleteket kitakart, mielőtt a jövő héten várhatóan nyilvánosságra kerül egy újabb dokumentumcsomag Mandelson amerikai nagyköveti kinevezéséről.
A felügyeleti szerv közzétett egy levelet, amelyben elítéli a kormány egy sor „megdöbbentő” biztonsági baklövését, kiemelve, hogy a miniszterek rendszeresen a WhatsAppon keresztül alakítják a kormányzati politikát, nem kellően biztonságos informatikai rendszereket használnak, és nem vezetnek ellenőrzési naplót.
Miközben a miniszterelnök továbbra is a túléléséért küzd a minden oldalról egyre növekvő lázadások közepette, beleértve a botrány kezelése miatti felháborodást is, az ISC „komoly aggodalmát” fejezte ki, hozzátéve: „A szakmai gyakorlatok be nem tartása megdöbbentő, és veszélyezteti az Egyesült Királyság nemzetbiztonságát.”
 
 
A brit kormányfőt pártján belül már ősztől bírálták, de a rá nehezedő nyomás fokozódott a Munkáspárt súlyos vereségeit követően az angliai helyhatósági választásokon, valamint a május 7-ei skót és walesi parlamenti választásokon. Starmer 2020 óta a Munkáspárt vezetője. Kevesebb mint két évvel ezelőtt a történelem egyik legnagyobb választási győzelméhez vezette a pártot, a Munkáspárt a 650 alsóházi helyből 412-t szerzett. A következő hónapokban azonban a Munkáspárt támogatottsága csökkenni kezdett. Jelenleg a közvélemény-kutatások szerint a támogatottságuk 18-19% körül mozog, és ha most tartanának választásokat, kevesebb mint 100 helyet szereznének.
 
Forrás: bbc.com, Daily Mail
(2026.05.15.)