Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13


Előadás a RETÖRKI-ben a korporatizmus és a hivatásrendiség közötti különbségekről

Dr. habil. Strausz Péter, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár Tudományos Kutatóközpontjának igazgatója május 28-án tartotta meg előadását „Téves szinonimák. Korporativizmus és hivatásrendiség” címmel, a RETÖRKI konferenciatermében.

A fogalomtörténeti tisztánlátást célzó előadás a kifejezések közötti szemantikai különbségeken túl a két eltérő társadalomszervezési koncepció elvi alapjait hasonlította össze. A vonatkozó szakirodalomban a fentebbi terminusok egymás szinonimájaként való használatának okait az előadó abban látta, hogy az 1945 utáni mainstream eszmetörténeti narratívák visszamenőlegesen hozták közös nevezőre a két eltérő gazdaság- és társadalomszervezési irányzatot.

Az olaszországi egy főre jutó GDP és a munkanélküliségi ráta 1927–1937 közötti adatainak a nyugat-európai parlamentáris demokráciákkal való összehasonlító vizsgálatai a gazdasági és társadalmi stabilitás szempontjából is árnyalják a maga korában kedvező nemzetközi fogadtatású korporatív modell hatékonyságát. Az előadás a korporatív rendszer intézménytörténeti bemutatásán túl a jelentősebb teoretikusok nézeteit is áttekintette, rámutatva a német nemzetiszocialista, valamint az osztrák Ständestaat és a portugál Estado Novo-koncepcióval szembeni különbségekre.

Az előadás második fele a XI. Pius pápa „Quadragesimo Anno” kezdetű, 1931-es enciklikáján alakuló hivatásrendiség korporatizmussal szembeni, sokszor alapvető ideológiai különbségeit járta körül: a munkavállalói és munkaadói réteg munkaágak szerinti érdekegyeztetése, valamint az erre vonatkozó állami szerepvállalás; az önkéntes szerveződések lehetőségei; s főleg a szindikátusok, illetve hivatásrendek politikai döntéshozói pozícióba juttatásának eszközei szempontjaiból. Az előadó végső soron rámutatott arra, hogy nem érdemes elvetni bizonyos gazdasági-társadalmi megközelítések tüzetesebb vizsgálatait, csak mert ezen fogalmak az évtizedek során – téves okokból – történetileg terheltekké váltak.

Sulák Péter írása megjelent a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár honlapján.

Forrás: retorki.hu
(.2026.05.29.)