HÁBORÚ VAN MOST A NAGYVILÁGBAN

Pierbattista Pizzaballa, jeruzsálemi latin pátriárka: téves az emberiség válasza a mai válságokra, amikor a terror és az aljasság háborút indított az emberiség ellen.

Tayyip Erdoğan török elnök: Izrael agressziója az egész világra veszélyt jelent, ezért meg kell állítani.

Junge Frieheit: több ország politikai, katonai vagy gazdasági érdeke fűződik ahhoz, hogy a jelenlegi konfliktusok ne záruljanak le gyorsan.


 
Jelenleg kétmilliárd ember, a Föld lakosságának negyede él konfliktus sújtotta területeken – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár.
 
Becslések szerint az elmúlt két évben 84 millió embernek kellett elhagynia a lakóhelyét a világban dúló konfliktusok miatt, és 274 millióan szorultak humanitárius segítségre. Ráadásul az erőszakos konfliktusok nehezítik az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ami növeli az elszegényedés, a nélkülözés kockázatát.
 
Az orosz–ukrán háború már hosszabb, mint az első világháború volt
 
Bár a halálos áldozatok száma eddig csupán töredéke az első világháborúénak, a több mint másfél ezer napja tartó orosz–ukrán konfliktus időtartamát tekintve már meghaladta a „Nagy Háborút”. Június 11-étől kijelenthető, hogy az 1914. július 28. és 1918. november 11. között zajló első világháború rövidebb ideig tartott, mint a 2022. február 24-én kezdődött orosz invázió nyomán kialakult fegyveres konfliktus – írja a Maszol.ro portál.
 
Mind az orosz, mind az ukrán híroldalak elismerik, hogy míg Oroszország és Ukrajna egyaránt nagy hatótávolságú drónokkal és rakétákkal támadja egymás belső területeit, a frontvonalon minimális a mozgás. Oroszország csütörtökre virradó éjszaka nagyszabású légi csapást indított, amelynek során két Iszkander-M ballisztikus rakétát és több mint kétszáz különféle drónt vetettek be az ukrán területek ellen. Az offenzíva kora reggeli állásáról az ukrán légierő számolt be, hangsúlyozva a védelmi műveletek folyamatosságát – számolt be az rbc.ua. A TASZSZ csütörtök reggel arról írt, hogy az ukrán hadsereg az június 10-én mintegy 80 támadást hajtott végre az orosz határvidéken, a belgorodi területen, egy civil életét vesztette, további tízet pedig megsebesített – közölte Alekszandr Szuvajev megbízott kormányzó.
 
Halovány remény a békére
 
Kirill Dmitrijev orosz elnöki különmegbízott a Berliner Zeitungnak elmondta, hogy rendszeres kapcsolatban áll Steve Witkoff amerikai elnök különmegbízottjával és Jared Kushner amerikai vállalkozóval; és a következő személyes találkozó júniusra van kitűzve. Dmitrijevtől azt is megkérdezték, hogy az olyan vállalkozók, mint ő maga, Witkoff és Kushner, képesek-e „megmenteni a világot”, és elérni azt, amire a politikusok képtelenek voltak. „Természetesen a politikusoknak, diplomatáknak és politikai képviselőknek kulcsszerepet kell játszaniuk a világbéke biztosításában. Azonban minden ország üzletemberei és közgazdászai is konstruktív szerepet játszhatnak a gazdasági együttműködés fejlesztésével és a nemzetek közötti közös jólét lehetőségének felszabadításával – felelte az orosz diplomata.
 
A Kijevet fegyverekkel támogató Európa is ott akar lenni a tárgyalóasztalnál
 
Az orosz–amerikai és az orosz–amerikai–ukrán egyeztetések körvonalazódása közben egy alapvető kérdés nyitva maradt, hogy: milyen szerepet kap Európa a végső rendezésben. Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője még februárban kijelentette: nélkülünk bármilyen megállapodás kudarcra van ítélve, mert Európára is szükség van a megállapodás végrehajtásához. Tehát, az asztalnál nélkülünk bármiben meg lehet állapodni, de a végrehajtása nélkül egyszerűen megbukik.
Júniusban viszont kiemelte, hogy még több pénzt kell küldeni Ukrajnának fegyverekre, és , hogy Brüsszel nem lehet semleges tárgyaló.
 
Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter nemrég az Izvesztyijával közölte, hogy Oroszországnak meg kell győződnie arról, hogy az európai tárgyalási javaslat komoly szándékú, nem pedig az ukrán vezetés megerősítését célozzák vele. Szerinte ameddig ez nem lesz egyértelmű a moszkvai döntéshozók számára, addig nem veszik komolyan a kontinens hatalmainak megkeresését.
 
SZERDA ÉJJEL AZ USA ÖSSZEFEGYVERNEMI TÁMADÁST HAJTOTT VÉGRE IRÁN ELLEN
 
Csütörtökre virradó reggel iráni médiumok sora robbanásokról számolt be az ország déli részéről, a Hormuzi-szoros közeléből, így Bandar Abbászból, Kesmből és Minábból, egyes források szerint pedig „ellenséges lövedékek” csapódtak be Karganban és Sirikben is.
 
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) később közölte, hogy „véget vetett a csapásoknak az iráni katonai felderítés kommunikációs rendszerei és légvédelmi objektumai ellen." A CENTCOM kiemelte, hogy „precíziós fegyverekkel lőttek olyan iráni célpontokra, melyek fenyegetést jelentettek az amerikai erőkre és a térség vizein áthaladó nemzetközi kereskedelmi hajókra.”
 
A támadásokat azt követően indították, hogy Donald Trump amerikai elnök kedden bejelentette, hogy az Iránnal folytatott megbeszélések a végükhöz közelednek, szerdán viszont az egy nappal korábbi önmagát megcáfolva már arról beszélt, hogy "Irán továbbra is hülyének néz minket", és hogy „meg kell fizetnie az árát annak, hogy megakasztották a béketárgyalásokat."
 
Az Euronews szerint Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter azt mondta, hogy ha Trump úgy kívánja, „bombákkal is tudunk tágyalni", és hozzátette, hogy "nagyon jók vagyunk ebben." Hegseth kilátásba helyezte, hogy a csapások tovább folytatódhatnak, és fenyegetően hozzátette, hogy „erősebbek és precízebbek" lesznek, mint valaha.
 
Irán az amerikai csapásokra válaszul bahreini és kuvaiti amerikai támaszpontokat vett célba. Bahreinben légiriadót rendeltek el, a lakosokat pedig arra kérte az Arab-öböl menti ország belügyminisztériuma, hogy vonuljanak a legközelebbi biztonságos helyre. Az iráni sajtó szerint a hadsereg dróntámadásokat hajtott végre az amerikai ötödik flotta kommunikációs eszközei és radarlétesítményei ellen.
 
Kuvait ideiglenesen lezárta légterét, miután a hadsereg közölte, hogy a légvédelmi rendszereket ellenséges eszközök ellen vetik be.
 
Az iráni haditengerészet később közölte, hogy két, a Hormuzi-szoroson átkelni próbáló hajót is eltalált, hozzátéve, hogy a kulcsfontosságú vízi út „teljesen le van zárva”, és kiemelve, hogy ott „bármilyen áthaladó hajó” célpontnak számít.
 
Miközben Washington és Teherán a béke és a tűzszünet fontosságáról beszél, az események ennek éppen az ellenkezőjét mutatják.
 
MÁR TÖRÖRÖKORSZÁGOT IS VESZÉLYEZTETIK IZRAEL LIBANON ELLENI CSAPÁSAI
 
Június 10-én a libanoni állami hírügynökség, az NNA arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában Dél-Libanonban végrehajtott izraeli légicsapásokban legalább 13 ember halt meg, köztük kilencen a Tyrus városától 8 km-re keletre fekvő Dayr Debba faluban.
 
Tayyip Erdoğan török elnök június 10-én, szerdán kijelentette, hogy Izrael Szíria és Libanon elleni támadásai elérték azt a pontot, ahol Törökországot is fenyegetik, hozzátéve, hogy Izrael „agressziója” az egész világra veszélyt jelent, és meg kell állítani.
 
Erdoğan a parlamentben azzal vádolta Izraelt, hogy olyan kezdeményezéseket tesz, amelyek tovább destabilizálhatják a Földközi-tenger keleti részét és a tágabb régiót.
 
„Törökország biztonsága nem Hatayban, hanem Aleppóban, Damaszkuszban és Bejrútban kezdődik. Nem fogunk tűrni semmilyen véres támadást testvéreink országaiban, és nem fogunk szemet hunyni az agresszió felett sem” – mondta, hangsúlyozva, hogy az ország biztonsága túlmutat a határain.
 
Erdoğan óva intette az országokat attól, hogy Izraellel szövetkezzenek, és azt mondta: „senkinek sem szabad kalandot keresnie. Senkinek sem szabad a cionista mészárlási hálózat nyomdokaiba lépnie.”
 
Bár Washington támogatja az izraeli–libanoni tűzszünetet is, de nem tudja rákényszeríteni az izraeli vezetést, hogy ne támadja a Hezbollahot.
Izrael úgy véli, csak akkor Libanonban akkor fog eredményt elérni, ha a Hezbollah visszavonul Dél-Libanonból, elveszti a rakéta- és drónképessége jelentős részét, és ha gyakorlatilag megszűnik katonai fenyegetést jelenteni Izraelre.
Azt viszont, hogy Libanon mikor nem jelent fenyegetést Izraelre, azt Izrael dönti el.
 
 
Forrás: Berliner Zeitung, TASZSZ, Euronews, maszol.ro, https://www.trtworld.com/, rbc.ua, Junge Freiheit, BBC