NORVÉGIA FITYISZT MUTATOTT VON DER LEYENNEK

Norvégia folytatni fogja az olaj- és földgázkészletek feltárását és kitermelését a Barents-tengeren függetlenül attól, hogy az Európai Unió támogatja-e a sarkvidéki szénhidrogén-kitermelés moratóriumát – jelentette ki Terje Aasland norvég energiaügyi miniszter a Reuters hírügynökségnek adott augusztus 24-ei interjúban.

Az EU-s szankciók miatt 2023-tól Norvégia lett Európa legnagyobb földgázszállítója, amely az Európai Unió és Nagy-Britannia gázigényének mintegy 30%-át fedezi.
Aasland úgy véli, hogy Norvégia érveit, azt, hogy olcsó áramot akar, meghallgatják Brüsszelben, de hozzátette, hogy az ország szuverén joga a Barents-tenger erőforrásainak kiaknázása, még akkor is, ha az EU továbbra is támogatja a moratóriumot.

Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója szintén arra szólította fel az EU-t, hogy vizsgálja felül a sarkvidéki új olaj- és gázprojektek ellenzését, mivel szerinte a jövőben szükség lesz ezekre az energiabiztonság fenntartásához.
Aasland egyúttal elavultnak nevezte azt a korábbi norvég elképzelést, amely szerint az ország Európa „zöld akkumulátora” lehet. Norvégia a vízerőműveinek köszönhetően villamosenergia-többletet termel, amelyet határokon átnyúló vezetékeken exportál az unió országaiba, a miniszter szerint azonban egyedül nem képes kiegyensúlyozni az európai villamosenergia-piacot.

Norvégia ezért nem tervez újabb villamosenergia-összeköttetéseket az Európai Unióval, ugyanakkor továbbra is szoros együttműködésre törekszik az európai energiapiaccal. Aasland szerint az európai országoknak meg kell erősíteniük a stabil villamosenergia-ellátást, amelyet a szén- és atomerőművek bezárása, valamint az új gázerőművekbe történő elégtelen beruházások gyengítettek.
Az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy az integráció és a kereskedelem az EU-val nem mindig előnyös. Például voltak olyan esetek, amikor az európai villamosenergia-árak jelentős ingadozásai „átvándoroltak” Norvégiába, egyes régiók lakosainak pénztárcáját érintve. Aasland miniszter azzal érvel, hogy Norvégia egyedül nem tudja egyensúlyba hozni az európai energiapiacot.

Norvégia szinte kizárólag az olcsó megújuló energiára támaszkodik, és gyakran stabilizálta Észak-Európa ellátását a Németországba vezető Nord Link, valamint a Dániába vezető Skaggerak 1 és 2 összeköttetésen keresztül. Ez különösen igaz volt azokban az időszakokban, amikor a kontinensen a szélenergia-termelés nem volt elegendő. Az energiaárak elmúlt évekbeli meredek emelkedése azonban nemcsak a politikusokat, hanem mindenekelőtt a polgárokat is elriasztotta a szélesebb körű rendszerintegrációtól. Még a 2024-es közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy a válaszadók 60%-a ellenzi az új rendszerösszekötők építését, az emelkedő árak miatti aggodalmakra hivatkozva.

Emlékeztetőül, az ország déli részén 2024 decemberében meredeken megugrott áramárak – a németországi szélenergia-problémák miatt – súlyos politikai következményekkel jártak, közvetve hozzájárulva az oslói kormány bukásához. A politikai vita középpontjában az EU skandináv villamosenergia-összeköttetések kiépítésére vonatkozó tervei álltak. Az új miniszterelnök, Jonas Gahr Store elutasított minden új, 2029 előtti összeköttetésekre vonatkozó javaslatot, sőt, az áringadozások ellensúlyozása érdekében bevezette a háztartások számára a 400 norvég korona/MWh (34 euró/MWh) fix áramárat. Ezt a miniszterelnök és Terje Aasland energiaügyi miniszter közösen jelentette be 2025 januárjában Oslóban.
Ha pedig a tagállamok nem vásárolják meg az északi-sarkvidéki energiahordozókat, Norvégia az LNG-infrastruktúrán keresztül más világpiaci vevőknek értékesíti azokat – vagyis az EU gyors elektrifikációs terve mellett legfontosabb energiapartnere továbbra is hosszú távra tervez a fosszilis kitermeléssel.

Forrás: Reuters, wpolityce.pl