Árpádsávos Zászló
„Nincs más testvérem, csak magyar.
Ha virrasztok, miatta állok poszton,
csak tőle kérek kenyeret s csak ő,
kivel a kenyeret megosztom”
(Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus)
Székely Zászló
MAGYAR SZEMMEL
A MAGYAR ÚTON
A Művelt Tájékozott Emberért Alapítvány
1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em. 3.
+36-1-781-3236
info@magyarforum.info
Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak-oldalunkért
1%"/
Kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

adószáma: 18670275–1–13


1956.10.27.: SORTŰZ KALOCSÁN, BAJÁN ÉS TISZAKÉCSKÉN

Kalocsán október 26-án délután került sor az első nagyobb tüntetésre: megkoszorúzták az első világháborús emlékművet, majd leverték a szovjet emlékműről a vörös csillagot.​
1956. október 27-én egy katonai egység tüzet nyitott a börtön előtt a rabok szabadon engedését követelő tüntetőkre.


Este a város vezetőinek kezdeményezésére, de tüntetők jelenlétében alakítottak forradalmi munkástanácsot a tanácsházán. A gyűlést a népfront helyi elnöke vezette, a tanácsnak zömmel addig is funkcióban volt káderek, valamint rendőr- és katonatisztek lettek a tagjai.
Este ötszáz felkelő (köztük több fegyveres katona) érkezett Bajáról. Velük egyesültek a kalocsai tüntetők, és ledöntötték a szovjet emlékművet. A Bajáról érkezettek egy része behatolt a tanácsházára, és ott a forradalmi tanács újjáválasztását, valamint a börtönben őrzött politikai rabok (köztük bajaiak) szabadon engedését követelte. A tanácsi vezetők beleegyeztek az új választásba. Közben tüntető csoportok vonultak a katonai repülőtérhez, a laktanyához és a börtönhöz, de október 26-án még egyik helyen sem került sor összetűzésre.
Október 27-én reggel az előző nap felállított, forradalminak mondott munkástanács szervezésében tartott gyűlésen újjáválasztották a forradalmi tanácsot. Délelőtt mind többen gyűltek a börtön elé, követelve a politikai foglyok szabadon engedését. Miután ez megtörtént, a tömeg az összes rab szabadon engedését kezdte követelni. A tömeg feloszlatására kivezényelt katonai egység megtagadta a tűzparancs végrehajtását. Az ezt követően oda érkező másik katonai egység levegőbe lőtt riasztó lövésekkel feloszlatta a tüntetést. A riasztó lövéseket követően a börtönben lévő fegyőrök és katonák a tömegbe lőttek.

A BAJI SORTŰZ
1956. október 27-én, szombaton, a Komárom megyei Baj községben lévő laktanyánál nyolc bányász vesztette az életét, és több mint tízen megsebesültek, amikor a tömegbe lőttek. Egyike volt az 1956-os forradalom, illetve az utána következő megtorlás leggyilkosabb sortüzeinek. A felelősöket soha nem büntették meg!

TISZAKÉCSKE
A tiszakécskei sortüzet 1956. október 27-én, Gyurkó Lajos vezérőrnagy parancsára Takács Géza hadnagy adta le, egy MiG–15 típusú sugárhajtású vadászrepülőgépből a Tiszakécskén összegyűlt békés és fegyvertelen tömegre. A sorozatlövés hatására 17-en meghaltak és 110-en megsebesültek.

Forrás: baon.hu