MAGYAR SZELLEMI ÉRTÉKEK STANFORDBAN

A magyar emigráció és a rendszerváltás tengerentúli forrásanyagai

A magyar emigráció és a rendszerváltás tengerentúli forrásanyagai.

A Stanford Egyetemhez tartozó Hoover Intézet Könyvtára és Archívuma 1919-től a dokumentáció és a kutatás jelentős nemzetközi központjának számít. Tudástárként szolgál, több mint egymillió kötetet és közel 7000 levéltári gyűjteményt őrizve a háború, a forradalom és a béke témáival kapcsolatban.
 
November 4-én délután Szénási Dorottya, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár kutatási munkatársa és Lázin Áron nemzetközi szakmai referens közös előadásában a Stanfordban őrzött, a 20. századi magyar történelemhez kapcsolódó források kutatási perspektíváit ismerhették meg a résztvevők az Intézet budapesti konferenciatermében.
 
A RETÖRKI MŰHELY – PREZENTÁCIÓN megtudtuk, hogy a két fiatal történész 2024-ben és 2025-ben kiemelt hungarika-kutásokat végzett az USA-ban, mégpedig a Hoover Intézet Archívumában.
 
Szénási Dorottya definiálta a hungarika fogalmát, illetve azt, hogy mitől is hungarika egy forrás.
Minden olyan szellemi és anyagi érték – dokumentum, könyv, kézirat –, amely magyarországi eredetű, vagy magyar vonatkozású, függetlenül keletkezési, vagy őrzési helyétől hungarikának nevezhető.
 
A Hoover Intézetben pedig jelentős közép-kelet-európai emigrációs forrásanyag található. Így számos magyar vonatkozású személyi hagyaték és gyűjtemény.
 
2024-ben három hétig Pozsgay Imre hagyatékát kutatták, hiszen a legendás politikus hagyatékának jelentős részét a Hoover Intézet őrzi.
 
A kutatás során kiderült, hogy a gyűjtemény közel kétharmada másolati dokumentáció, és 400 eredeti dokumentum maradt fenn. A hagyaték tudatosan épített politikai és dokumentációs munkagyűjteményként értelmezhető.
 
A rekordok száma iratképzők szerint:
 
791 párt-és állami iratok
264 MTI, sajtóanyagok
119 társadalmi szervezetek anyagai
472 személyes anyagok
 
Nagyon érdekes, ha a rekordok számát évenként vizsgáljuk, mert éppen a „rendszerváltás évében”, 1989-ben született a legtöbb anyag.
 
 
2025-ben pedig hat héten keresztül Szűrös Mátyás (ideiglenes köztársasági elnök), Vámbéry Rusztem (kriminológus), Pelényi János (hajdani washingtoni követ), Marosy Ferenc (Franco által elismert magyar diplomata), Frey András (a háborúból való kiugrás egyik előkészítője), és Flórián Tibor (költő, műfordító, emigráns tankönyvkiadó) hagyatékait kutatták az előadók.
 
Arra is felhívták a figyelmet, hogy attól, hogy valakinek az anyaga, például Pelényi Jánosé, egy dobozba belefér, még nem jelenti azt, hogy értéktelen.
 
 
Az előadók bíztatták a magyar kutatókat a Hoover Archívum felkeresésére, hiszen a magyar vonatkozású gyűjtemények lefedik a két világháború közötti időszakot, a második világháborút, a szovjet uralmat és az 1956-os felkelést, valamint az 1989 utáni békés átmenetet a demokratikus rendszerbe.
 
m.a.
(2026.11.07.)