Emléksorok október 23-ról

Dinnyés László nyá. dandártábornok, 1956-os elítélt

Október 23-a keddre esett, de ezen a keddi napon még senki sem tudta, hogy „az az október 23-a” van. Legfőképpen az irányító garnitúra nem, a Gerő-féle vezetés aznap érkezett meg Jugoszláviából, Tito már nem volt „láncos kutya”. Még nem tudták, hogy sem párt, sem államvezetés nincs már mögöttük.
„Be kell tiltani a felvonulást, élére kell állni, lőni nem szabad, de ha kell, lövetni fogunk!” Akkor még senki sem látta, hogy a felvonulás túllép minden elképzelésen. A Nap is velünk volt, verőfényes nap, október huszonharmadika.
A déli óráktól sok ezernyi egyetemista, főiskolás indult el Petőfi és Bem szobrához. Csupa örömtől sugárzó arc. Talán a világon nem volt még ilyen felvonulás. A résztvevők hitték, hogy a kezükben van az ország sorsa. Hitték, hogy e naptól fogva nem térhet vissza a hazugságtenger. Hitték, hogy elég lesz kinyilvánítani egy demonstrációval, hogy „Mit kíván a magyar nemzet” – most 1956-ban.
Naiv, mámoros hittel vonultak, hitték, hogy az elembertelenedett valóságot ki lehet javítani, ha az ősforrásokhoz térnek vissza. Azt nem tudták, hogy az ősforrások csak az elméletben és a propaganda világában léteznek.
A magyar nép dühét, elkeseredettségét, a „Most vagy sohá”-t senki sem látta előre. Ezt a fiatalságot már nem bénította meg a felnőtteket mindennapos megalkuvásra késztető terror világa.  Az október 16-i szegedi gyűlésükön az egyetemisták újjáalapítják régebbi egyesületüket, a MEFESZ-t, ami látszólag nem nagy dolog, de a bolsevizmus alapjait ingatja meg, magát az állami ellenőrzést, centralizációt. És Október 23-a nem október 23-án kezdődött.
A magyar népet sokszor vádolták a politikai kultúra hiányával, és itt most megtörténik a politika első csodája. Egy program össznépi igénye rajzolódik ki. Minden egyes pontnak erkölcsi igénye van.
A kapitalizmusról, a háború előtti Magyarországról csak torz ismereteik voltak. Nem akartak kapitalizmust. Igazságos és erkölcsi alapokon létező társadalmat akartak.
Ez lehet az üzenete a mának és minden mának!

Csorba Emánuel eredeti, archív színes fotóját fia, Csorba Ferenc osztotta meg a Facebookon.