KÁRPÁT-MEDENCEI HAGYOMÁNYŐRZŐK LAKITELEKI SEREGSZEMLÉJE

Február 2. és 4. között a lakiteleki Hungarikum Liget ad otthont az Élő hagyományunk – Kösöntyű Találkozójának, ami a Kárpát-medencei magyar néptáncosok, népzenészek, hagyományőrzők együttléte – tudtuk meg a rendezvényt beharangozó január 29-ei budapesti sajtótájékoztatón.

Valóban együttlétről, találkozóról, seregszemléről van szó, mert a hétvégi rendezvény nem verseny, ahogy ezt Lezsák Sándor az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja, a Találkozó Fővédnöke és Kovács Norbert Cimbi, az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület – Hunyor Népfőiskola elnöke, Örökös Aranysarkantyús táncos kihangsúlyozta.
Nem verseny, hanem kapcsolat-és léleképítő találkozás.
 
Lezsák Sándor közölte, hogy a hétvégi találkozó a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó lakiteleki rendezvénysorozat záróeseménye. Január 23-án nyílt meg a Madách 200. Jelenetek a Tragédiából című éremkiállítás, ami Madách Imre legjelentősebb művének kortárs művészeti reflexiójára épül. Szintén fontos esemény volt a Vas Vármegyei Értéktár bemutatása. Elsőként Vas vármegye mutatta be értékeit az újonnan induló, országos, magyar értékeket bemutató programsorozatban.
Lakiteleken rendezték az első hungarikum összejövetelt 1992-ben - emlékeztette a sajtó képviselőit az Országgyűlés alelnöke.
 
Három hónapos előkészület előzte meg azt a mostani hétvégi rendezvényt, amin közel 800 táncos vesz részt – emelte ki Lezsák Sándor. Azt is megtudtuk, hogy 18 felnőtt- és 14 ifjúsági néptáncos csoport, valamint 7 zenekar érkezik. „Örülünk annak, hogy több száz hagyományőrző belakja a népfőiskolát három napig.” A találkozó alkalmat ad a közösségépítésre, a barátságok ápolására, emellett katarzisélményt nyújt.
 
Lezsák Sándorné Sütő Gabriella, a Lakiteleki Népfőiskola igazgatója, a Kösöntyű Néptánccsoport vezetője, a rendezvény egyik szervezője kérdésünkre elmondta, hogy nagyon sok olyan táncost, csoportvezetőt ismertek meg az elmúlt évtizedekben, akik hozzájuk hasonlóan gondolkodnak a néptáncról, a népzenéről, a hagyományokról és mindezeknek a közösségben való megjelenítéséről. Kovács Norbert Cimbivel, a másik szervezővel, egyeztettek, és meghívásos alapon működött a néptánccsoportok és zenekarok kiválasztása. Délvidéki, felvidéki, erdélyi, csángóföldi együttesek lépnek fel a rendezvényen. Kárpátaljáról a háborús helyzet miatt sajnos nem tudnak jönni vendégek.
 
A Kösöntyű csoportról elmondta, hogy 31 éve alapította. Azóta több megyei, országos rendezvényen vettek részt. Az együttes 2013-ban elnyerte Lakitelek Közművelődési díját, 2015-ben tevékenységüket helyi értékké, 2017-ben megyei értékké nyilvánították.
 
Majd arról beszélt, hogy nem véletlen, hogy az eseményre készült meghívó logója egy kösöntyű, mert ez a tárgy és annak a belsejében elhelyezett táncos pár jelenti, jelképezi a találkozó lényegét. A kösöntyű egy a XIV. század vége óta használatos, nemesfém alapból készült, színes drágakövekkel ékesített dísztű, amely a gombok helyett fogta össze a ruhákat, a felöltőket. „Azért választottuk a kösöntyű nevet, mert egy tű összefűz, összekapcsol. A hétvégi találkozó is össze kívánja fogni, kapcsolni a magyar népzenész, néptáncos közösséget. Azt a hagyományt, ami megjelenik a munkánkban, úgy szeretnénk a színpadra vinni, hogy felmutassuk, mint egy ékkövet.”
 
Kovács Norbert Cimbi, az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület – Hunyor Népfőiskola elnöke arról beszélt, hogy egyre többen tanulnak néptáncot a művészeti iskolákban, tehát megvan az utánpótlás. „A három napos találkozó egyik célja az élményszerzés, így a virtuózok mellett kezdőkből álló csoportok is fellépnek. Azért sem lehet versenyről beszélni, mert lehetetlen összehasonlítani egy felvidéki táncot bemutató együttest egy moldvaival. Férőhely kapacitás miatt nem tudtunk minden csoportot meghívni, remélem lesz folytatása a rendezvénynek, és idővel az összes kárpát-medencei néptáncegyüttes megfordul Lakiteleken, ezen a szellemi bázison.”
 
Kérdésre válaszolva Lezsák Sándor megerősítette, hogy maguk a fiatalok cáfolják meg azt a sztereotípiát, mely szerint az ifjú nemzedéket nem érdekli a hagyományápolás.
A technikai vívmányokat is fel lehet használni a hagyományok, a helyi kulturális értékek továbbadásában. Az Országgyűlés alelnöke itt arra utalt, hogy a népfőiskola által meghirdetett vetélkedőkön a 12-14 éves gyerekek mobiltelefonnal igényes rövidfilmeket készítettek helyi értékekről, mesteremberekről. „A mi kötelességünk az, hogy megteremtsük a fiatalok számára a lehetőséget.” Így valósulhat meg a helyi és nemzeti értékeink átörökítése.
 
A lakiteleki Kárpátia Rendezvényházba 1500 vendéget várnak a három nap alatt, a programok ingyenesek lesznek. A népfőiskola filmes stábja felvételeket készít, melynek részleti később megtekinthetőek lesznek a nepfolakitelek.hu honlapon.
 
A részletes programot ide kattintva ismerhetik meg.
 
 
Fotón: Lezsák Sándorné Sütő Gabriella, a Lakiteleki Népfőiskola igazgatója, a Kösöntyű Néptánccsoport vezetője. „Azért választottuk a kösöntyű nevet, mert egy tű összefűz, összekapcsol. A hétvégi találkozó is össze kívánja fogni, kapcsolni a magyar népzenész, néptáncos közösséget.”
 
Fotó: Demeter Péter
 
m.a.
(2024.01.30.)